Stefan Meister szerint az EU a kilencvenes évek óta hibát hibára halmoz a Szovjetunió utódállamaival folytatott viszonyában, és tévedései miatt az Ukrajna körüli nemzetközi válság egyik legfőbb felelőse.

Az EU a Szovjetunió összeomlása óta szinte egyáltalán nem vett tudomást Moszkva közeledéséről, a szorosabb kapcsolatok kialakítását célzó próbálkozásokról. Az orosz vezetés még 2013-ban is tett ilyen lépéseket, Brüsszel azonban az összes esélyt elszalasztotta a jó partneri viszony kialakítására.

Az EU Oroszországot másodosztályú hatalomként tartotta számon, a keleti szomszédsági politikával pedig az volt a célja, hogy az Oroszország és az EU közötti volt szovjet tagköztársaságokat "minél távolabb tartsa, de rátegye a kezét a piacaikra". Közben viszont nem ismerte fel, hogy konfliktusba kerül Oroszországgal - mondta a londoni központú kutatóintézet szakértője egy berlini háttérbeszélgetésen.

Moszkva számára Ukrajna komoly tényező, az EU számára viszont csak "egy fekete lyuk tele korrupcióval" - mondta Stefan Meister, hozzátéve, hogy az EU sorozatos tévedései egyenesen vezettek a tavaly novemberi, sikertelen vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozóhoz, amelynek már az előkészületei is "katasztrofálisak" voltak.

Az ECFR kutatója szerint megbukott az utóbbi évek német Oroszország-politikája is, amely a "változás a közeledés révén" elnevezésű elven alapult, vagyis azon a feltételezésen, hogy a bizalom erősítésével előre lehet mozdítani Oroszország modernizációját. A Putyin-féle orosz vezetés azonban csak a nyugati technológiát kívánja átvenni, és a demokrácia erősítésében nem érdekelt, mert az fenyegetné hatalmát és kiváltságait - fejtette ki a szakértő.

Az ukrajnai válság körül nagy a "hisztéria". Hidegháborút emlegetni például túlzás - vélekedett Stefan Meister, aki szerint érdemes pragmatikus megközelítést alkalmazni. Moszkva legfőbb célja, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását, ezért arra törekszik, hogy megőrizze a befolyását az orosz többségű Krím félszigeten és Ukrajna más oroszok lakta régióiban. Az ország területi egységét azonban valószínűleg nem akarja megbontani, mert az a gazdaságban súlyos károkat okozó bonyodalmakhoz vezetne - mondta a kutató.

Hozzátette: a kölcsönös gazdasági függőség miatt számos uniós tagország a helyzet minél gyorsabb, tárgyalásos rendezésében érdekelt, és igyekszik elkerülni a Moszkva elleni szankciókat. Ez a felismerés vezeti Németországot is, amely az egész unióban a legtöbbet veszítené, ha elmérgesedne a viszony Oroszországgal.

Egyebek között Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Hollandia és Finnország is ellenzi a szankciókat, és nem bánná, ha Washington visszafogná magát - mondta ECFR szakértője, aki szerint az amerikai reakciót nagyban meghatározzák a belpolitikai viszonyok. A republikánusok nyomást gyakorolnak az Obama-kormányzatra, amely ezért "olajat önt a tűzre", anélkül, hogy túl sokat kockáztatna, hiszen korántsem érdekelt annyira a kelet-európai térség stabilitásában, mint például Németország - mutatott rá Stefan Meister.