eur:
390.21
usd:
364.2
bux:
0
2024. május 2. csütörtök Zsigmond

Ashton és Füle önmérsékletre szólítja fel Azerbajdzsánt és Örményországot

Önmérsékletre szólította fel Azerbajdzsánt és Örményországot Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Stefan Füle EU-biztos, akik egyúttal aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy elnöki kegyelmet kapott az örmény tiszttársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatiszt.

A szóvivőik által hétfőn kiadott nyilatkozatban Ashton, valamint a bővítési politikáért és az európai szomszédságpolitikáért felelős Füle emlékeztetett arra, hogy Safarovot azeri kérésre adták át Bakunak a magyar hatóságok, az elítéltek átadásáról szóló 1983-as strasbourgi egyezmény alapján, azért, hogy ott töltse le a büntetését. Az EU kapcsolatban van az érintett hatóságokkal, és szoros figyelemmel követi a helyzetet - tették hozzá.

"A regionális stabilitás és a megbékélést célzó folyamatos erőfeszítések érdekében a főképviselő és Füle biztos megerősíti az Azerbajdzsánhoz és Örményországhoz intézett azon felhívást, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, mind a helyszínen, mind a nyilvános nyilatkozatokban, a helyzet eszkalálódásának elkerülése érdekében" - áll a nyilatkozatban.

Korábban a nap folyamán Maja Kocijancic európai bizottsági szóvivő azonos tartalmú felhívást intézett a felekhez.

Uniós források újságíróknak azt mondták: úgy tűnik, hogy a Magyarország és Azerbajdzsán által kötött megállapodást, amely lehetővé tette Safarov Azerbajdzsánba szállítását, az azeri fél nem tartotta be. Az MTI értesülése szerint Safarov kiadatása uniós szinten is szóba kerülhet, valószínűleg a kül- és biztonságpolitikai ügyekben illetékes tagállami szakdiplomaták egyeztetésén.

Ramil Safarov azeri katonatiszt 2004-ben Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában baltával ölte meg örmény diáktársát, Gurgen Markarjánt. Safarovot Magyarországon életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Miután Magyarország a múlt pénteken átadta Safarovot Azerbajdzsánnak, az azeri elnök azonnal megkegyelmezett neki, és hadnagyból elő is léptették őrnaggyá. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa felfüggeszti diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.

"Lezárt ügy"


Lezárt ügynek nevezte Safarov kiadatását az ANS tévének nyilatkozva Azerbajdzsán budapesti nagykövete. Hozzátette, hogy a bakui elnöki kegyelem miatti magyar tiltakozó jegyzékben nincs semmi rendkívüli. Vilayat Guliyev megjegyezte: eredménytelen marad az örmény diaszpóra minden tiltakozása a magyar hatóságok kiadatási döntése ellen.

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerint Magyarországnak nincs félnivalója az azeri kiadatás ügyében, mert "transzparens módon", egy nemzetközi egyezménynek megfelelően jártak el. Szijjártó Péter erről az M1 Ma reggel című műsorában beszélt. Arra a felvetésre, hogy többen háttéralkuról beszélnek, úgy válaszolt: akik ilyet állítanak, azok "túlságos élénk fantáziával vannak (...) megáldva".

Örményországot és Azerbajdzsánt egyaránt mértékletességre intette az Európai Bizottság a Safarov kiadatása miatt kialakult feszültség kapcsán. Maja Kocijancic, a Bizottság kül- és biztonságpolitikáért felelős szóvivője elmondta, hogy a testületet aggasztja az ügy a térségben tapasztalható esetleges következmények miatt, és minden érintett féllel - így a magyar hatóságokkal is - egyeztetnek.

Orosz vélemény


Az azeri és a magyar hatóságok olyan döntést hoztak az örmény katonatársát meggyilkoló Safarov ügyében, amely szembemegy a régióbeli feszültségek csökkentését célzó nemzetközi erőfeszítésekkel - közölte Moszkvában az orosz külügyminisztérium.

Az EBESZ karabahi válság ügyében közvetítő, Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő minszki csoportjának társelnökei "mélységes nyugtalanságukat fejezték ki, és sajnálatosnak tartják a kárt, amelyet az elnöki kegyelem és az elkövetett bűncselekmény dicsőítése okozott a békefolyamatban és a felek közötti bizalomban" - jelentette a news.az azeri hírügynökség.

Internetes kalóztámadások


Titkosítják az azeri diplomaták és politikusok mozgásáról szóló információkat Szerzs Szargszján örmény elnök Azerbajdzsánnal szembeni agresszív kirohanása és a helyzet kiélezésére irányuló törekvések miatt - közölte hétfőn a bakui külügyminisztérium. Közben folytatódott a két ország kölcsönös internetes kalóztámadásainak sorozata.

Tucatnyi kérdésre kért választ Orbán Viktortól az MSZP vezetője az azeri baltás gyilkos kiadatása kapcsán, köztük arra, hogy ígért-e bármilyen ellenszolgáltatást Azerbajdzsán. Mesterházy Attila sajtótájékoztatón elmondta: pártja határozati javaslatot nyújt be azért, hogy az Országgyűlés kérjen bocsánatot az örmény néptől, és kötelezze a kormányt, hogy tegyen meg mindent az Örményországhoz fűződő diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért. A Fidesz szerint nem meglepő, hogy az MSZP józan jogi megfontolások helyett ebben az ügyben is az oroszok álláspontjára helyezkedett.

Az LMP kérni fogja a kormánytól és a bakui elnöki hivataltól is, hogy hozza nyilvánosságra azoknak a bakui tárgyalásoknak a jegyzőkönyveit, amelyek a magyar miniszterelnök és Ilham Alijev azeri elnök között zajlottak - jelentette be Jávor Benedek. Az ellenzéki frakcióvezető úgy fogalmazott: az azeri gyilkos kiadatásának ügye rávilágított a magyar kormányzati körökben eluralkodott "erkölcsi nihilre".

Örmény reakciók

Jereván részéről hétfőn a kapcsolatok újabb formáit mondták fel: az örmény rendőrség visszahívta tíz tisztjét, aki az Egyesült Államok jereváni nagykövetségének közvetítésével került az FBI-segédlettel létrehozott budapesti nemzetközi rendőrakadémiára. Hajk Melikján, a fiatal zongorista nemzedék egyik nemzetközileg legelismertebb tagja pedig lemondta az október 23-ra Budapestre, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre tervezett koncertjét - jelentette a panarmenian.net.

A hírportál közlése szerint a Németországi Örmények Központi Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott a nemzetközi jog minden elvét sértő azeri-magyar "alku" ellen. A szervezet egyúttal bejelentette: szeptember 8-ra tiltakozó akciót szervez a berlini magyar nagykövetség elé.

Lengyel vélemények

Igen jelentős okok állhatnak annak hátterében, hogy a magyar hatóságok ilyen lépésre szánták el magukat, nem számolva a hazai ellenzék, valamint a Nyugat élesen negatív reagálásával és a nemzetközi szinten hatékonyan lobbizó, a világ számos országában élő örmény diaszpóra valószínűsíthető ellenállásával - vélekedett hétfői kommentárjában a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap.

A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap írása szerint Magyarországnak az azeri baltás gyilkos kiadatása miatt problémái lehetnek az elsősorban az Egyesült Államokban és Franciaországban befolyásos nemzetközi örmény lobbival.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×