Juba belvárosában katonák és civilek hömpölyögtek az utcákon, s a rekkenő hőség dacára egyesek táncra perdültek, mások dobokat vertek. Amikor az órák elütötték az éjfélt, az új ország első napján üdvrivalgásban törtek ki az emberek, az autók vadul tülköltek, ismeretlenek egymás kezét szorongatva kívántak egymásnak "boldog születésnapot", és a tűzijáték fénye bevilágította az eget a főváros felett.

A külföldi vezető politikusok, köztük 30 afrikai vezető és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár részvételével szombat délelőtt kezdődnek el a függetlenné válás hivatalos ünnepségei. A hivatalos program szerint James Wani Igga, a dél-szudáni parlament elnöke felolvassa a függetlenségi nyilatkozatot, majd leeresztik a szudáni nemzeti lobogót és felvonják az új állam zászlaját. Lesz katonai díszszemle is, majd Salva Kiir, Dél-Szudán első elnöke parafálja az ideiglenes alkotmányt.

A régóta várt függetlenség elérése azonban a bizonytalanság új korszakát nyitja meg a mélyen alulfejlett, ám hatalmas kőolajkinccsel rendelkező országban. A 620 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, 8-10 millió lakosú Dél-Szudán Afrika eddig legnagyobb kiterjedésű országának az egyharmadán alakul meg, a kőolajnak (az ismert készlet 6,7 milliárd hordó) viszont a háromnegyede kerül a birtokába.

A két utódállamnak még döntenie kell az osztozkodásról, Szudán 40 milliárdos államadósságának megosztásáról, az eddig 80 százalékban meghúzott határvonal pontos kijelöléséről, a vitatott Abyei hovatartozásáról, s később a Nílus vízének a megosztásáról is.

Az ENSZ-főtitkár Jubában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Dél-Szudán hamarosan a világszervezet új, 193. tagállama lesz. A dél-szudáni kormány várhatóan a függetlenség hivatalos kinyilvánítása után azonnal átadja Ban Ki Munnak az ENSZ-tagságra vonatkozó felvételi kérelmet, amelyet a Biztonsági Tanács már szerdai ülésén elfogadhat és továbbíthat a Közgyűlésnek. A Közgyűlés másnap meg is szavazhatja a vonatkozó határozatot, így Dél-Szudán már július 14-én az ENSZ tagjává válhat.