Az íreknek adandó jogi garanciákról vitáznak az uniós állam- és kormányfők a pénteken folytatódó csúcstalálkozón. Brian Cowen ír miniszterelnök előzetesen levelet írt a tagállami vezetőknek, amelyben kifejti: fennáll a veszélye annak, hogy Dublin októberben másodszor is leszavazza a közösség megújítását célzó Lisszaboni Szerződést, hacsak az EU nem garantálja a dokumentumban, hogy megmarad a katonai semlegessége, hogy fennmaradhat az abortusz tilalma, és hogy az adókulcsokat sem emeli Brüsszel kötelező érvénnyel.

Ezek egyébként benne vannak a szerződésben, félő viszont, hogy annak módosítása után újra kell ratifikálni a dokumentumot több mint 20 országban.

A csúcs első napján éjszakába nyúlóan vitáztak a tagállami vezetők, és több kérdésben meg is született a végső megállapodás. Megegyeztek például az állam- és kormányfők abban, hogy José Manuel Barrosót jelölik az Európai Bizottság elnökének. Hivatalos jelölés csak a következő hetekben várható, a Tanács ugyanis meg akarja győzni az Európai Parlamentben a szocialistákat és a zöldeket, akik egyelőre nem támogatják Barrosót, a szavazataik viszont kellenek a megválasztásához. A tagállamok mindentől függetlenül már az EP első ülésén elfogadtatnák a jelölést.

Az állam- és kormányfők megegyeztek egy uniós pénzügyi felügyeleti mechanizmus kiépítésében is. Itt nagy vita folyt arról, hogy milyen széles jogköre legyen egy ilyen nemzetek feletti testületnek, végülis - brit kérésre - nem lesz majd pénzügyi szankcionálási joga a felügyeletnek. Így a tervezettnél gyengébb hatáskörű szervezet jött létre, de szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez így is fontos lépés a majdani válságok megelőzésére.

És kiemelt téma volt a klímavédelem is. Az állam- és kormányfők döntése szerint az Európai Unió évente 100 milliárd dollárral segíti majd a fejlődő országok kibocsátáscsökkentését, az unión belüli terhek eloszlásakor pedig nem a gazdasági teljesítőképesség, hanem az adott ország szennyezésének a mértéke lesz a kiindulópont.

A magyarok pont nem így akarták, így ez minden bizonnyal nagyobb kiadásokat eredményezhet majd Magyarországon. Hogy mennyivel, azt majd megkérdezzük a miniszterelnöktől, aki kora délutánra ígért tájékoztatást, de addig még az Európai Bizottság elnöke és a cseh soros elnökség is tájékoztatja a Brüsszelben lévő többezer újságírót arról, hogy mik a végső konklúziók, és hogy milyen félév vár júliustól a svéd elnökségre.