Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Obama támogatást ígér Dél-Korea megvédéséhez

Az Egyesült Államok "egyértelműen elkötelezett" Dél-Korea megvédelmezése mellett - erről biztosította Barack Obama amerikai elnök telefonon dél-koreai kollégáját az észak-korai kísérleti atomrobbantást követően. Észak-Korea ellenségesnek nevezte kedden az amerikai kormányzatot, és a jelek szerint újabb rakétakísérletre készül, tovább élezve a feszültséget azután, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte Phenjan kísérleti atomrobbantását.

A washingtoni Fehér Ház közlése szerint Obama és Ri Mjong Bak a hétfői beszélgetésben szoros együttműködésben állapodott meg annak érdekében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa konkrét lépéseket tartalmazó, "erőteljes" határozatot fogadjon el Észak-Korea nukleáris és rakétatevékenységének korlátozása céljából.

Obama Aszo Taro japán kormányfőt is telefonon biztosította arról, hogy Washington "egyértelműen elkötelezett" a szigetország megvédése, valamint az északkelet-ázsiai béke és biztonság fenntartása mellett.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) hétfőn nyilatkozatban ítélte el Észak-Korea második nukleáris robbantását, amely a testület szerint egy BT-határozatba ütközik. Úgy tűnik azonban, hogy Phenjan a feszültség élezése mellett szánta el magát, kedden ugyanis ellenségesnek nevezte az amerikai kormányzatot, s a jelek szerint újabb rakéták fellövésére készül, amit szintén BT-határozat tilt számára.

Dél-Korea viszont bejelentette, hogy teljes körűen csatlakozik a tömegpusztító fegyverek elterjedését meggátló kezdeményezéshez, válaszul az előző napi észak-koreai kísérleti atomrobbantásra.

A szöuli külügyminisztérium annak ellenére jelentette be Dél-Korea csatlakozását, hogy Észak-Korea nemrégiben figyelmeztetett: hadüzenettel felérő lépésnek tekintené Szöul részvételét az Egyesült Államok által javasolt kezdeményezésben.

A 2003-ban útjára indított kezdeményezés (angol nevének kezdőbetűivel rövidítve PSI) nem irányul egyetlen konkrét ország ellen sem. Célja a vegyi, biológiai és atomfegyverek terjedésének, a nukleáris és rakétatechnikával történő kereskedelemnek a megakadályozása.

Észak-Korea azonban úgy tekinti, hogy a PSI elsősorban ellene irányul.

Dél-Korea eddig csak megfigyelőként vett részt a kezdeményezésben. A teljes körű csatlakozásról Szöul azután döntött, hogy Észak-Korea április ötödikén nagy hatótávolságú ballisztikus rakétával végzett kísérletet. A hivatalos bejelentést akkor még elnapolták, abban reménykedve, hogy sikerül felújítani a Korea-közi párbeszédet. A kísérleti atomrobbantás után Szöul azonban nem lát okot arra, hogy tovább halogassa a csatlakozást.

Dél-Korea a 95. állam, amely csatlakozik a PSI-hez.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×