Infostart.hu
eur:
364.55
usd:
324.48
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly

Nem lesz orosz katonai bázis Kubában

Annak ellenére, hogy nem sietett a gratulációval, Dmitrij Medvegyev orosz elnök arra számít, hogy Barack Obama elnöksége idején javulni fog az Egyesült Államok és Oroszország viszonya. Vlagyimir Putyin miniszterelnök pedig jelezte: nem akar orosz bázisokat létrehozni Latin-Amerikában.

Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök szerint bizalomgerjesztő, hogy Barack Obama megválasztott amerikai elnök korántsem olyan lelkes az európai rakétapajzs iránt, mint elődje, George Bush. "Ha nem csak üres szavakról van szó, hanem gyakorlati lépések is lesznek, akkor amerikai partnereink azonnal érezni fogják reakciónkat" - fejtegette egy országos élő műsorban, ahol a beérkezett kérdésekre válaszolt.

Dmitrij Medvegyev elnök az indiai tévének adott interjúban beszélt Obamáró, és optimista megjegyzéseit a Kreml internetes oldalán publikálták. Kifejtette, hogy a két ország ugyanazokat az értékeket vallja, de biztosítani kell, hogy ugyanúgy is értelmezzék azokat.

Megválasztása után nem sokkal Medvegyev még azt mondta: rakétákat telepít Oroszország baltikumi területére, hogy semlegesítse a Lengyelországba szánt amerikai fegyvereket.

A moszkvai vezetés abban reménykedik, hogy Washingtonban az új elnöki kabinet feladja az oroszok által fenyegetőnek tartott rakétavédelmi tervet, vagy legalábbis nem az orosz határok közelébe telepíti annak elemeit. Obama eddig elkente az állásfoglalást, és azzal érvelt: bizonyítani kell, hogy a rendszer megéri a rászánt pénzt.

Olcsó olaj, békülékeny Moszkva

A viszonylag békülékeny orosz hangnem hátterében az is állhat, hogy a NATO a héten nem kínálta fel a gyors csatlakozás lehetőségét Ukrajnának és Grúziának. Emellett közrejátszhat a nyár óta drasztikusan visszaesett olajár. Elemzők szerint, amikor olcsó az olaj, Moszkva visszavesz a retorikából.

Annak ellenére, hogy Medvegyev elutasította, hogy egyfajta új hidegháború bontakozott volna ki, a múlt héten meglátogatta az Amerika-ellenességéről ismert Chavez venezuelai elnököt és Raul Castro kubai elnököt. Orosz hadihajók pedig Venezuela partjainál vettek részt egy közös hadgyakorlaton.

A helyi parancsnokokat azonban nem engedték fel a Nagy Péter cirkálóra és nem tartottak a haditengerészeti vezetők közös sajtótájékoztatót, Medvegyev pedig nyögvenyelősen fogadott el egy kitüntetést Chaveztől. Putyin ehhez csütörtökön azt tette hozzá: nincs szükség orosz bázisokra Kubában és Venezuelában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mindkét házban demokrata többség lesz Donald Trump elnökségének további részében
Félidős választások, végeredmény

Mindkét házban demokrata többség lesz Donald Trump elnökségének további részében

A demokraták megszerezték a többséget az amerikai kongresszus mindkét házában a keddi félidős választásokon, és több hagyományosan republikánus államban is győzelmet arattak, súlyos vereséget mérve Donald Trump elnök pártjára – jelentette a Reuters hírügynökség a választási részeredmények alapján.

Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Farkas András nyugdíjszakértő szerint Magyarországon túlságosan „előre szaladtunk”: miközben felemeltük három évvel a nyugdíjkorhatárt, a várható élettartam csak egy évvel nőtt, ezért egy átmeneti ideig, 2037-ig csökkenteni is lehetne a korhatárt. Utána viszont nagy demográfiai gondok lesznek, 2035-37-től hirtelen sokkal többen mennek nyugdíjba, ezért már most gondolkodni kell az egész nyugdíjrendszer új alapokra helyezésén, mert a mai rendszer, pláne az AI és az átalakuló gazdasági rendszer korában, nem lesz fenntartható.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, és az előrejelzések szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, most úgy néz ki, a demokraták a szenátusi többséget is megszerezték. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×