Gier Haarde, izlandi miniszterelnöknek az ország népéhez intézett drámai szavait követően a helyi bankfelügyelet az újonnan kapott hatáskörét kihasználva kedden átvette az ország második legnagyobb bankjának, a Landsbankinak az irányítását. A 300 ezer lakosú szigetország gyakorlatilag az állami csőd ellen harcol, mivel külföldön terjeszkedő bankjai hatalmas, behajthatatlan hiteleket halmoztak fel.
A helyi valuta, a krona hétfőn 30 százalékot veszített az euróval szembeni árfolyamából. A képbe belépett Oroszország, amely négymilliárd eurós rendkívüli segélyt tett hozzáférhetővé.
Közben az izlandi helyzet Nagy-Britanniára is kihat. London híres bevásárlóutcáján, az Oxford Streeten egymást érik az elegáns áruházláncok boltjai, amelyeknek nagy része izlandi tulajdonban van. Nagy kérdés, mit tesznek az izlandi befektetők a pénzükkel.
A brit bankrészvények közben ismét meredeken zuhantak, arra a hírre, hogy a kormány tárgyalásokat folytat a nagyobb intézmények finanszírozásáról. A Royal Bank of Scotland papírjai például 17 százalékkal értek kevesebbet, mint hétfőn.
A világ másik oldalán, Ausztráliában az ország központi bankja drámai lépésre szánta el magát, és egy egész százalékponttal csökkentette az irányadó kamatlábat. Ez nyomást gyakorol más államokra, így az európai országokra is, hogy kövessék a példát.
Az EU-n belül közben dühöt váltott ki a szolidaritás már-már legendás elmaradása. A múlt hét óta Írország, Görögország, Németország, Ausztria és Dánia garantálta száz százalékban a bankbetéteket, ami elemzők szerint azzal járhat, hogy más tagállamokból az ő bankjaikba vándorol a pénz.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta: továbbra is hozzáférhetővé teszik a rendkívüli hiteleket - azaz nem engedik, hogy nagy bankok menjenek csődbe. Csakhogy az európai kormányok és intézmények reakciója nem tölti el bizalommal a befektetőket.