Infostart.hu
eur:
359.35
usd:
313.53
bux:
140857.32
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Elfogadják a lengyelek, hogy Jaruzelski a kisebbik rosszat választotta 1981-ben

Hosszú huzavona után bíróság elé állították Lengyelország utolsó kommunista vezetőjét. Wojciech Jaruzelski tábornokot azzal vádolják, hogy bűncselekményt követett el, amikor 1981-ben a Szolidaritás mozgalom megtörésére szükségállapotot vezetett be.

Jaruzelski tábornok 1981-ben vette át Lengyelország irányítását a Szolidaritás mozgalom egyre erősödő tüntetései nyomán. A szükségállapot kihirdetésével párhuzamosan tankok jelentek meg az utcákon, és több ezer embert bebörtönöztek.

Három nappal a hatalomátvétel után a rendőrség Lengyelország déli részén megostromolt egy bányát, amit több ezer bányász blokád alá vont. A dolgozók kövekkel, baltákkal és vasrudakkal próbálták visszaverni a rohamot. A fellépésben heten meghaltak.

A későbbi perekben az intézkedő rendőröket felmentették, a bíró ugyanakkor úgy fogalmazott "nem a szükségállapotról mondott ítéletet". Egy korábbi parlamenti vizsgálat pedig elvetette, hogy Jaruzelski is felelős lett volna.

Az 1981 és 83 közötti szükségállapotban körülbelül 100 ember halt meg, és a varsói fellebbviteli bíróság a nyáron jóváhagyta, hogy Jaruzelskit "kommunista bűnökként" említett vádak alapján nyolc másik volt vezetővel együtt bíróság elé állítsák.

A most 84 éves és gyengélkedő egykori tábornok azzal védekezik, hogy ha nem lép közbe, akkor a szovjet hadsereg megszállja az országot. Ha bűnösnek találják, Jaruzelskit 10 év börtönre ítélhetik.

A vádat felolvasó ügyész szerint a vádlottak az akkori kommunista alkotmányt is megsértették, amikor "katonai bűnszövetkezetet" hoztak létre a szükségállapot bevezetésére. Az üldöztetés ellenére 1989-ben a szabad választások után hatalomra jutott Szolidaritás-kormány elvetette a politikai elégtétel ötletét.

A korábban elhalasztott per kezdete előtt a bíróság tanúként még Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkárt is beidézte - bár ő az események idején még nem volt a Szovjetunió első embere -, és tanúként akarják meghallgatni Margaret Thatcher volt brit miniszterelnököt, valamint Helmut Schmidt volt német kancellárt is.

Gorbacsov azonban "minden alapot nélkülöző üldöztetésnek" nevezte a pert, és megtagadta az együttműködést. Felmérések szerint a lengyelek többsége - a kommunista rezsim népszerűtlensége ellenére - elfogadja Jaruzelski védekezését, hogy a kisebbik rosszat választotta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Védelmi záradékot és alacsonyabb létszámhatárokat kérnek Szlovákiában a magyar iskoláknak

Védelmi záradékot és alacsonyabb létszámhatárokat kérnek Szlovákiában a magyar iskoláknak

A Magyar Szövetség négy pontban változtatna az oktatási minisztérium készülő törvénymódosításain, mert attól tart, hogy azok hátrányosan érinthetik a szlovákiai magyar tannyelvű iskolákat. A párt az Oktatási Műhellyel közösen kidolgozott szakmai javaslatait már eljuttatta a tárcához. Célja, hogy hosszú távon biztosítsák az anyanyelvi oktatás feltételeit, vagyis azt, hogy minden magyar gyermek magyarul tanulhasson Szlovákiában.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Pluszban zártak az amerikai tőzsdék

Pluszban zártak az amerikai tőzsdék

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata befolyásolja elsősorban most a tőzsdéket; ezen felül a negyedéves gyorsjelentések is hozzátesznek valamennyit a képhez, bár ez inkább a tengerentúli piacokra igaz. Az Iránnal szembeni újabb amerikai csapások és a tengeri blokád hatására gyengén alakult a kereskedés ma Európában, ez alól a magyar tőzsde sem volt kivétel. Az USA-ban a chipgyártókra, félvezető-gyártókra komoly nyomás nehezedett, de az indexek ezt könnyen ledolgozták, a három nagy pluszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×