eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika

Elfogadják a lengyelek, hogy Jaruzelski a kisebbik rosszat választotta 1981-ben

Hosszú huzavona után bíróság elé állították Lengyelország utolsó kommunista vezetőjét. Wojciech Jaruzelski tábornokot azzal vádolják, hogy bűncselekményt követett el, amikor 1981-ben a Szolidaritás mozgalom megtörésére szükségállapotot vezetett be.

Jaruzelski tábornok 1981-ben vette át Lengyelország irányítását a Szolidaritás mozgalom egyre erősödő tüntetései nyomán. A szükségállapot kihirdetésével párhuzamosan tankok jelentek meg az utcákon, és több ezer embert bebörtönöztek.

Három nappal a hatalomátvétel után a rendőrség Lengyelország déli részén megostromolt egy bányát, amit több ezer bányász blokád alá vont. A dolgozók kövekkel, baltákkal és vasrudakkal próbálták visszaverni a rohamot. A fellépésben heten meghaltak.

A későbbi perekben az intézkedő rendőröket felmentették, a bíró ugyanakkor úgy fogalmazott "nem a szükségállapotról mondott ítéletet". Egy korábbi parlamenti vizsgálat pedig elvetette, hogy Jaruzelski is felelős lett volna.

Az 1981 és 83 közötti szükségállapotban körülbelül 100 ember halt meg, és a varsói fellebbviteli bíróság a nyáron jóváhagyta, hogy Jaruzelskit "kommunista bűnökként" említett vádak alapján nyolc másik volt vezetővel együtt bíróság elé állítsák.

A most 84 éves és gyengélkedő egykori tábornok azzal védekezik, hogy ha nem lép közbe, akkor a szovjet hadsereg megszállja az országot. Ha bűnösnek találják, Jaruzelskit 10 év börtönre ítélhetik.

A vádat felolvasó ügyész szerint a vádlottak az akkori kommunista alkotmányt is megsértették, amikor "katonai bűnszövetkezetet" hoztak létre a szükségállapot bevezetésére. Az üldöztetés ellenére 1989-ben a szabad választások után hatalomra jutott Szolidaritás-kormány elvetette a politikai elégtétel ötletét.

A korábban elhalasztott per kezdete előtt a bíróság tanúként még Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkárt is beidézte - bár ő az események idején még nem volt a Szovjetunió első embere -, és tanúként akarják meghallgatni Margaret Thatcher volt brit miniszterelnököt, valamint Helmut Schmidt volt német kancellárt is.

Gorbacsov azonban "minden alapot nélkülöző üldöztetésnek" nevezte a pert, és megtagadta az együttműködést. Felmérések szerint a lengyelek többsége - a kommunista rezsim népszerűtlensége ellenére - elfogadja Jaruzelski védekezését, hogy a kisebbik rosszat választotta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kulcsfontosságú adat jött - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat

Kulcsfontosságú adat jött - Mutatjuk a tőzsdei reakciókat

Határozott emelkedéssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, amelyet vegyes mozgások követtek Ázsiában. A tegnapi zárás után jelentett az Apple, amelynek sikerült megverni az elemzői várakozásokat és története legnagyobb sajátrészvény-vásárlását jelentette be, így az iPhone-gyártó árfolyama jelentős pluszban indította a mai napot. Délután fontos munkaerőpiaci adat érkezett az USA-ból, az amerikai foglalkoztatottak létszámának emelkedése messze elmaradt a várakozásoktól, és jócskán csökkent az előző hónaphoz képest áprilisban. A tőzsdék a nap első felében is a pozitív tartományban mozogtak, majd a munkaerőpiaci adat után begyorsult az emelkedés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×