Egyértelműnek tűnik a balkáni országok Európához közeledése. Ennek legfőbb jele, hogy a szerbiai és montenegrói elnökválasztáson is az uniópárti jelölt nyert.

A két ország között azonban nagy különbség van. A közösség már megkötötte Montenegróval az uniós csatlakozás előszobájának számító stabilizációs és társulási megállapodást. A közösségi szerződést minden tagállamnak ratifikálnia kell, a magyar parlament ezt ellenszavazat nélkül, Észtország után másodikként tette meg a hétfői ülésén.

A külügyminiszter szerint Montenegró az elmúlt időszakban nagyon komoly teljesítményt nyújtott az unióhoz közeledésben. Ez azonban már nem mondható el egyértelműen Szerbiáról. Göncz Kinga az InfoRádiónak azt mondta, sok éves tartozásuk van a szerbeknek.

"Szerbia számára egészen pontosan látható, hogy milyen lépéseket kell megtennie az EU csatlakozás irányába. Egyrészt a hágai bírósággal való együttműködés, ez főként Mladic tábornok kiadatását jelenti" - hangsúlyozta a külügyminiszter, aki szerint az is fontos lenne, hogy a május 11-i parlamenti választásokon az Európa-barát Demokrata Párt győzzön.

Szerbia egyébként élesen megosztott az uniós csatlakozás kérdésében. A közösség úgy véli, a térség nyugalmát Szerbia EU csatlakozása hozhatná meg. A közösség konkrét EU perspektívát nyújtott Belgrádnak, a már leköszönt szerb kormány azonban nem volt hajlandó fogadni Brüsszel gesztusát, mivel az Európai Unió tagállamainak a többsége Koszovó függetlensége mellett érvelt.

Feszültséggóc lett a napokban Macedónia is. A múlt heti NATO csúcstalálkozón ugyanis kiújultak a balkáni ország nevével kapcsolatos viták.

Görögország - Macedónia függetlenné válása óta - csak a "korábbi jugoszláv köztársaság" megnevezéssel ismeri el az országot, mivel az egyik tartományát is ugyanígy hívják, mint Macedóniát. Lényegében Athén közbenjárására halasztotta el a szövetség Macedónia NATO csatlakozását, szakértők szerint pedig az EU csatlakozás elé is akadályt gördíthet, ha nem oldódik meg valahogy a névvita.