16 °C
Rangúnban vörös- és narancsszínű ruhás buddhista szerzetesek vonulnak megafonnal a kezükben. A zuhogó esőben az útmentén álló emberek megtapsolják őket, sokan csatlakoznak is hozzájuk. A többkilométeres meneteben tizenéves boncok is feltűnnek.
Ami egy hete még csak kuriózum volt a nemzetközi médiában, az egyre inkább megragadja a külvilág figyelmét.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy hány embert sikerült a szerzeteseknek az utcára vinniük, de az biztos, hogy több tízezret - ami mindenképpen jelentős tett a katonai junta által irányított Burmában, vagy hivatalos nevén Mianmárban.
20 év óta, az 1988-as demokrácia párti tüntetések vérbefojtása óta ez a legnagyobb tömegmozgalom az ázsiai országban. A 3000 halálos áldozatot követelő lázadás óta a junta vaskézzel irányítja az országot.
A sok burmai számára az ellenállást jelképező, Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt, Ang Szan Szu Csít tíz éve háziőrizetben tartja. Nyugati újságírók nem szívesen látott vendégek, de időről-időre magukat turistának álcázva bejutnak az országba.
Rendőrállam, korrupció és harag
Tudósításaik rendre az országban uralkodó nyomorról, korrupcióról és megfélemlítésről számolnak be, miközben a junta olyan besúgóhálózattal figyelteti polgárait, amelyre a nem is annyira idős generáció még Kelet-Közép-Európában is emlékszik.
Tudósításaik rendre az országban uralkodó nyomorról, korrupcióról és megfélemlítésről számolnak be, miközben a junta olyan besúgóhálózattal figyelteti polgárait, amelyre a nem is annyira idős generáció még Kelet-Közép-Európában is emlékszik.
A telefon olyan érték, mint a 70-s években nálunk volt
Az is a volt keleti blokkot idézi, hogy a rezsimhez közeli, vagy általa alkalmazott hivatalnokok "el tudnak intézni ügyeket" és normális áron "meg tudnak szerezni" fogyasztási cikkeket, miközben a nagy többség kénytelen feketepiaci árat fizetni. Tudósítások szerint Burmában ugyanúgy várnak az emberek telefonra, mint a hetvenes évek Magyarországán.
Az egykor gazdag országot anyagilag tönkretevő diktatúra egyik közelmúltbeli döntése az volt, hogy többszörösére emelte a közhivatalnokok bérét, amire nem volt fedezete. Ezt drasztikus áremelések kísérték.
Közben az ország lemaradt gyorsan modernizálódó szomszédjai, például Thaiföld és Kína mögött.
Közben az ország lemaradt gyorsan modernizálódó szomszédjai, például Thaiföld és Kína mögött.
Most azonban a burmai társadalom által különösen tisztelt szerzetesek is a rezsim ellen fordultak.
A világi és értelmiségi ellenzéket - tömegtámogatás hiányában - eddig könnyű volt megfékezni, most viszont a látványosan nem politizáló egyszerű emberek is szembeszállhatnak vele.
A szerzetesek eddig arra kérték a lakosságot, hogy maradjon távol, most viszont egy szervezetük békés ellenállásra szólított fel, hogy úgymond elérjék a "gonosz diktatúra bukását".
Jól mutatja befolyásukat, hogy a rendőrség nem tudta megakadályozni, hogy elvonuljanak az Ang néniként, vagy "a Hölgy"-ként ismert ellenzéki politikus háza előtt - aki meg is jelent a kapuban és támogatásáról biztosította a tüntetőket.
