A The Sunday Telegraph, a legnagyobb vasárnapi konzervatív lap brit kormányforrásokat idéző beszámolója szerint "harmincnál több" hírszerzőből álló, magasan szervezett orosz kémhálózat működik Nagy-Britanniában. Az ügynökök az orosz emigránsoknak és a Putyin-rezsim ellenzőinek tevékenységét figyelik.

A lap szerint a Nagy-Britanniában dolgozó orosz diplomaták ötöde tagja e kémhálózatnak, amely az orosz ellenzékiek figyelése mellett üzletembereket, brit parlamenti képviselőket és tudósokat is célkeresztjébe vett, hogy kereskedelmi és államtitkokat szerezzenek meg.

Kormányforrások szerint az orosz ügynökök ma éppen olyan aktívak, mint a hidegháború csúcspontján voltak, annak ellenére, hogy Moszkva ma London egyik legjelentősebb szövetségese a terror elleni harcban.

A fenyegetés olyan szintű, hogy a legnagyobb brit vállalatok, köztük a BP olajcég vagy a Centrica gázszolgáltató vezetőit a brit belső elhárítás, az MI5 figyelmeztette arra, hogy őket is megkörnyékezhetik - áll a The Sunday Telegraphban.

A lap értesülése szerint a brit kormány válsághelyzeti tanácskozó testületének (COBRA) legutóbbi ülésén a kabinet olyan tájékoztatást kapott, hogy Oroszországot jelenleg egy "brutális rezsim" vezeti, amely az ellenzékieket, mint például a néhai Litvinyenkót, vagy Borisz Berezovszkijt, a szintén Londonba menekült pénzembert, a Kreml éles hangú bírálóját, terroristának tekinti.

A háttérben Moszkva

A cikk szerint a múlt heti londoni COBRA-tanácskozáson elhangzott az is, hogy Litvinyenkóval "a legnagyobb valószínűség szerint" "államilag támogatott merénylők" végeztek, és az akció első számú gyanúsítottja Moszkva.

A The Observer, a legnagyobb baloldali brit vasárnapi lap ugyanakkor azt írta, hogy Litvinyenko, az orosz állambiztonság (FSZB) Londonba szökött egykori alezredese, akit rejtélyes körülmények között polónium 210-es sugárzó izotóppal öltek meg, kényes adatok közzétételével próbált zsarolni befolyásos orosz személyiségeket.

Julija Szvetlicsnaja Oroszországgal foglalkozó szakértő, aki ismerte Litvinyenkót, azt mondta a lapnak: a volt FSZB-ügynök azt állította neki, hogy hozzáfér "érzékeny információkat" tartalmazó orosz hírszerzési dokumentumokhoz olyan személyekről és vállalatokról, akik vagy amelyek szembekerültek a Kremllel.

"Azt mondta nekem, mindenféle hatalmas embert zsarolni fog, köztük oligarchákat, korrupt hivatalnokokat és Kreml-beli forrásokat. Azt mondta, 10 ezer fontot fognak fizetni minden alkalommal azért, hogy ne tegye közzé ezeket az FSZB-dokumentumokat" - idézi a lap a Londonban élő Szvetlicsnaját.A The Observer idéz egy másik forrást is, Jurij Svec Amerikában élő egykori KGB-ügynök egyik név nélkül nyilatkozó üzleti kapcsolatát, aki szerint Litvinyenko a halála előtti hetekben azt állította: a Kremlre nézve káros információkat tartalmazó dossziéja van az állam által három éve - több tízmilliárd dolláros adótartozás címén - kisajátított és feldarabolt Yukos olajcég ügyéről.

A brit sajtó nem először hozza összefüggésbe a Yukos-ügyet Litvinyenko halálával.

A The Times már múlt hétfőn azt írta: Litvinyenko nem sokkal halála előtt Izraelbe utazott, és ott bizonyítékokat adott át Leonyid Nyevzlinnek, a Yukos volt második emberének arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ügynökei miként bánnak az államfőnek a Yukost egykor irányító ellenségeivel.

A milliárdos Nyevzlin maga is a Yukos állami átvétele után menekült Tel-Avivba, az "életét féltve" - írta a The Times.

A lap szerint a céghez kapcsolódó személyiségek közül többen eltűntek, vagy rejtélyes körülmények között meghaltak.

A BBC vasárnapi értesülése szerint a Scotland Yard terrorelhárító részlegének kilenc tagja hamarosan Moszkvába utazik a Litvinyenko-gyilkosság vizsgálatának keretében.

Putyint idegesítette a volt kém

Korábban Oleg Kalugin, a KGB egykori tábornoka is azt mondta, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) felelős a polóniumsugárzástól Londonban meghalt volt kém, Alekszandr Litvinyenko haláért.

Az FSZB elődjének számító KGB egykori magas rangú beosztottja jelenleg az Egyesült Államokban él, és már az amerikai állampolgárságot is megkapta.

A Deutschlandfunk német rádióállomásnak adott nyilatkozatában Kalugin az egykori "KGB-kollégáról", Vlagyimir Putyinról azt állította, hogy jelenlegi információi szerint az orosz elnök személyesen nem tehető felelőssé a merényletért, de meggyőződése, hogy tudott arról.

A volt KGB-tábornok szerint a radioaktív anyaggal történt gyilkosságot az FSZB szervezte és hajtatta végre.

A testület különösen azóta nem nézte jó szemmel volt tagja tevékenységét, hogy Litvinyenko 1999-ben az FSZB-t vádolta meg a moszkvai házrobbantásokkal, amelyek több száz emberéletet követeltek.

A máig is tisztázatlan robbantások a csecsen háború új szakaszához és végül Putyin államfővé választásához vezettek.

Kalugin azt állította, hogy a Nagy-Britanniában élő Litvinyenko az elmúlt időszakban rendszeresen dolgozott a csecsen sajtó számára. Az interneten keresztül küldött írásaiban élesen bírálta az orosz kormányt és személy szerint Putyint is, ami megint csak kiváltotta a Kreml haragját.

A volt tábornok szerint az elnököt rendkívüli módon bosszantották a Litvinyenkónak tulajdonított cikkek.