Augusztus 1-jétől felemeli a kormány a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét. Erről akkor döntöttek, amikor módosították az extraprofitadókról szóló kormányrendeletet. A módosítás egyelőre a vállalatokat érinti, a lakosságra december 31-ig nem vonatkozik. A döntéssel a készpénzfelvétel és az átutalás forgalmi díja is emelkedik. Több bank már jelezte, hogy az emelést áthárítja az ügyfelekre. Első körben – augusztus 1-jétől – a vállalkozásokat érinti a tranzakciós illeték emelése.

"Magát az illetéket a bankoknak kell megfizetniük, ugyanakkor ezt jellemzően továbbhárítják, és az elmúlt napokban megjelent banki hirdetmények azt mutatják, hogy ez ténylegesen meg is történik egy sor pénzintézetnél" – tette világossá az InfoRádióban Palkó István, a Portfolio elemzője.

Van egy október 1-jei határidő is, innentől kezdve egy úgynevezett kiegészítő tranzakciós illetéket vezetett be a kormány a pénznemek közötti átváltást is tartalmazó tranzakciókra.

Az augusztusi változás szerint az eddigi 3 ezrelékről 4,5-re emelkedik a tranzakciós illeték általános mértéke. Készpénzfelvétel esetében eddig ez 6 ezrelék volt, ez pedig 9 ezrelékre nő. Előbbi esetben eddig 10 ezer forint volt az illetékfizetés felső határa, ez 20 ezer forintra emelkedik, míg a készpénzfelvétel esetében nem volt eddig sem határ, és a jövőben sem lesz.

A K&H Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank és a kis-, illetve mikrováállalkozások esetében az OTP Bank már jelezte, hogy emeli a banki díjakat, de nem minden esetben egységes ez a tovább hárítás.

"Vannak olyan számlacsomagok, különösen amelyeket 2013 előtt alkalmaztak a bankok, és még ezt használják a vállalkozások, amelyek esetében például az OTP Banknál október 1-jével történik meg a díjak emelkedése" – mondta Palkó István.

A lakosság "bevonásával" kapcsolatban azt mondta, az emberek pozíciója gyengébb ebben az esetben.

"Ha azt feltételezzük, hogy a bankok mind és száz százalékban tovább tudják hárítani a tranzakciós illetéket, ami a nagyvállalatok esetében nem evidens, mert az ő pozíciójuk erősebb, az idei évben 85 milliárd forintnyi többletteher várna a magyarországi vállalatokra, hiszen a kormány azt jelezte, hogy ettől az intézkedéstől 85 milliárd forintnyi többletbevételt vár az idei évben,

2025-ben pedig a teljes évet tekintve ez elérheti a 200 milliárd forintot.

Ekkor már hatályba fog lépni a devizakonverziókhoz kapcsolódó október 1-jei illetékkiterjesztés is, illetve a jövő évtől elvileg már a lakosságra is korlátlanul tovább tudják hárítani a bankok az illeték megemelését. Ebben persze elképzelhető változás, hiszen nem biztos, hogy a kormány ezt engedi, de ha így lenne, akkor akár az évi 200 milliárd forintot is elérheti az a többletteher, amelyet a vállalkozások, illetve a lakosság együttesen fognak fizetni az illeték megemelése miatt" – ecsetelte az elemző.