INFORÁDIÓ
2021. december 6. hétfő
Miklós

fűrész tünde

kopp mária intézet

családbarát

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) elnöke beszédet mond a Vállalatok és vállalkozások a család szolgálatában címmel megrendezett műhelykonferencián a budapesti Kopp Mária Intézetben 2019. március 1-jén.

Fűrész Tünde: óriási eredmény, hogy az unióban nálunk nőtt legjobban a termékenységi ráta

A gyermekvállalás az egyik legszemélyesebb ügy, de az egyik legszemélyesebb közügy, hiszen minden kisgyermek megszületése egy kincs a társadalom számára is – mondta Fűrész Tünde az InfoRádió Aréna című műsorában. A Kopp Mária Intézet elnöke beszélt arról is, hogy a járványhelyzet mennyire viseli meg a magyar családokat, hogy a nagycsaládos lét egyre inkább trendivé válik Magyarországon és hogy a családbarát fordulatnak mikor lehetnek átütő eredményei.

Fűrész Tünde az Arénában
 

Még tavasszal, tehát az első hullám idején az intézetük készített egy reprezentatív kutatást, megpróbálták feltérképezni a magyar társadalom lelkiállapotát járványhelyzetben. Mi minden derült ki?

Intézetünk névadója, Kopp Mária több éven keresztül kutatta a magyarok lelkiállapotát, és úgy gondoltuk, hogy a járványügyi veszélyhelyzetben érdemes volna megkérdezni a magyarokat arról, hogyan élik meg ezt az időszakot. És igazából azt tapasztaltuk, hogy a családnak az óvó, védő ereje nagyon erősen megmutatkozott a járvány első hulláma alatt, bizonyos családi kapcsolatok sokkal inkább javultak, mint romlottak volna: 25 százalék azt mondta, hogy javultak a családon belüli kapcsolatok, és mindössze négy százalék számolt be romlásról. Ez a helyzet, ez a baj inkább összekovácsolta a családtagokat.

Több pszichológus beszélt arról, hogy ez a kényszerű összezártság azért egy idő után konfliktusokat is felerősített, netán okozott érzelmi válságokat is.

Biztos, hogy ez a helyzet hozzájárult ahhoz is, hogy a problémák jobban kiütköztek, de rá is voltak kényszerítve a családtagok arra, hogy ezt megbeszéljék egymással. A kommunikáció az egyik legfontosabb dolog a családi élet harmonikus működése szempontjából. A problémákat ne söpörjék a szőnyeg alá, hanem mindent beszéljenek meg. Ebben a helyzetben jobban rá voltak kényszerítve az emberek, hogy megbeszéljék a problémákat, rá voltak arra is kényszerülve, hogy megoldják egymás között.

A hosszantartó járványhelyzet bizonytalanságot okoz, félelmet a betegségtől, féltjük a szüleinket, a gyermekeinket, és nyilván van egy egzisztenciális bizonytalanság is. Megpróbálták azt is feltérképezni, hogy mitől tartanak egy ilyen helyzetben leginkább az emberek?

Megkérdeztük a tavaszi időszakban és most ősszel is. Tavasszal a betegségtől ugyanannyira féltek nagyjából, mint a munkahely elvesztésétől, az őszi időszakban már az egészségügyi félelmek sokkal erősebbek voltak, mint az egzisztenciálisak. Összességében azt láttuk, hogy tavasszal ugyanúgy, mint most, a többség még mindig inkább nyugodtnak tartja magát és nyugodtan élni meg ezt a helyzetet. Tavasszal 47 százalék mondta azt, hogy inkább nyugodtnak tartja magát, most az őszi időszakban 41 százalék, de van egy harmadnyi réteg, amely viszont kifejezetten feszültebb a járványhelyzet miatt, mint korábban.

A járványhelyzet kikényszerített egy sajátos változást a magyarországi munkaerőpiacon is, nagyon sokan dolgoztak, dolgoznak jelenleg is távmunkában. Ön hogy látja, hozhat mindez változást a járvány utáni időszakban?

Nem sok előnye van a járványnak, de talán ez pont olyasmi, ami pozitív változást hozhat majd. Nagyon sok olyan munkáltató, aki eddig nem hitt a rugalmas foglalkoztatási formákban, a távmunkában, részmunkaidőben, most elfogadja, hogy bizony így is lehet eredményesen, hatékonyan dolgozni. A mi felméréseink azt mutatják, hogy azért a dolgozók nagyobbik része, nagyjából kétharmada nem tud home office-ban dolgozni, viszont azokban a munkakörökben, ahol ez megoldható, sokszorosára emelkedett a home office-ban dolgozók aránya.

Ez jó gyakorlatként itt maradhat majd a járvány utáni időszakban is?

Én bízom benne, hiszen vannak olyan élethelyzetek, amikor segíthet. Például amikor kisgyermeket nevel egy szülő, vagy gondoskodni kell az idős szülőről. Egy családban mindig vannak váratlan helyzetek, ezeknek az összeegyeztetésére nagyon jó megoldások ezek az atipikus lehetőségek.

Magyarországon 5 százalék körüli volt az atipikus munkahelyi megoldások aránya. Közben az OECD-átlag 20-25 százalékos. A részmunkaidős foglalkoztatásban, ami szintén nagyon fontos lehet például az édesanyák munkaerőpiacra való visszatérésekor, az uniós átlag olyan 20 százalék, Magyarországon ez is 4-5 százalék körül van.

Mostantól biztos vagyok benne, hogy népszerűbbek lesznek az atipikus foglalkoztatási formák. Nálunk a munkáltatók a napi nyolcórás személyes jelenlétet megkövetelő munkakörökben gondolkoztak, de ez most a járvány hatására változhat. Egyébként Hollandiában például, ahol a nőknek közel 70 százaléka részmunkaidőben dolgozik, most már gyakran a részmunkaidő hátrányairól beszélnek. Ez akár a nyugdíjjogosultság vagy akár a bér szempontból nem feltétlenül a legjobb megoldás. Magyarországon egyébként az elmúlt tíz évben úgy növekedett nagyon jelentősen a női foglalkoztatási ráta, hogy az alapvetően a teljes munkaidős foglalkoztatást jelentette. Ha visszatekintünk 2010-ig, akkor az Európai Unióban Málta után Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a nők foglalkoztatási rátája.

Egyre többször halljuk azt, hogy családbarát megoldás vagy családbarát munkahely. Meg lehet fogalmazni, hogy mitől családbarát egy munkahely?

2010-ben, amikor elindult a családbarát munkahely mozgalom, akkor nagyon sokan megkérdezték, hogy egyáltalán ez mit takar. Ma meg már azt látjuk, hogy az élet nagyon sok területén a családbarát gondolat kezd gyökeret verni, hogy olyan megoldásokat alkalmazzanak, amelyekben nemcsak az adott dolgozó érzi jól magát, hanem úgy tekintenek rá, mint akinek van családja is. Ő nemcsak egy munkavállalója az adott szervezetnek, hanem egyúttal édesanya vagy édesapa vagy akár nagyszülő, és fontos, hogy ezekhez a helyzetekhez is igyekszik megfelelő megoldásokat találni a munkahely. Például a nyári időszakban táborokat szerveznek a dolgozók gyermekeinek, olyan munkahelyi megoldásokat találnak, amelyek segítenek abban, hogy egy-egy dolgozó testi-lelki egészsége egyensúlyban legyen, a családját is biztonságban tudhassa. Egyre több munkahelyi bölcsőde is indul például, talán a munkáltatók szempontjából is egy befektetés, hogy ilyen családbarát megoldásokat alkalmazzanak.

Mi az előnye egy vállalat számára, ha családbarát megoldásokat alkalmaz?

Egyrészt ennek van PR-értéke is, a munkaerőpiacon, különösen amikor munkaerőhiány van, nagyon jó egy szervezetnek, ha az terjed el róla, hogy családbarát munkahely. Másrészt nagyon fontos, hogy azok a dolgozók, akik egy családbarát munkahelyen dolgoznak, általában lojálisabbak is a szervezethez.

A Kopp Mária Intézet fő célkitűzésként azt fogalmazta meg, hogy a kívánt és a tervezett gyermekek megszülessenek. A Kopp Mária által életre hívott három királyfi, három királylány mozgalom is végzett többször is felméréseket, a megkérdezettek nagy többsége házasságban képzeli el az életét, és két vagy három gyermeket szeretne, mégis a termékenységi ráta 1,5 körül mozog Magyarországon. Mások a tervek, a vágyak, és más továbbra is a valóság?

A gyermekvállalási kedv, ez a bizonyos termékenységi ráta nagyon jelentősen nőtt az elmúlt időszakban. 2010-ben még száz párnak 125 gyermeke született, most, a 2020-as év első tíz hónapjában száz párra 157 gyermek jut. Ugyanakkor még mindig ennél többet szeretnének a magyarok. Az idei friss felmérésünk szerint 2020-ban a tervezett gyermekek száma 2,37, tehát még mindig eltérés van a tervezett, illetve a végül megszülető gyermekek száma között. De tény és való, hogy a gyermekvállalási hajlandóság nem csökkent a tervekben, ugyanakkor viszont a termékenység növekedett. 2010 óta nálunk nőtt legnagyobb mértékben, 24 százalékkal, ezt követően Lettország jön, és az összes többi ország mögöttünk. Ez önmagában nagyon nagy eredmény.

A 2,1 az az arányszám, amely a társadalom puszta reprodukciójához szükséges lenne. Van, ahol ez sikerül Európában?

Nincs már Európában olyan ország, ahol ez a mutató 2 fölött lenne, és ahol egyébként tíz éve még esetleg 2 környékén volt, ott is csökkenést látunk. Nagyon magas volt ez a szám Franciaországban, Svédországban, Írországban, de megy lefele a mutató.

2013 és 2016 között volt egy jelentősebb emelkedés Magyarországon a születésszámokat tekintve, utána hullámoztak a számok. Nagyon sok családpolitikai, családtámogató intézkedés volt, de az a demográfiai boom nem valósult meg, mint amit szerettünk volna?

Ennek nagyon objektív oka van. Az úgynevezett negatív Ratkó-hatás, a hetvenes években született nagy létszámú korosztály ebben a tíz évben olyan életkorba lépett, amikor már nem tudott gyermekeknek életet adni. Évről évre 20-30 ezerrel csökken a gyermekvállalási korban lévő nők száma. Összességében a 20 és 40 év közötti korosztály létszáma 2010-hez képest 18 százalékkal csökkent. Ehhez képest a születések száma nem csökkent ennyivel, sőt, igazából voltak évek, amikor valamelyest nőtt is, de alapvetően inkább stagnálásról beszélünk.

Hogyan alakulhat a következő években a szülőképes korú nők számaránya?

A gyermekvállalási korban lévő nők létszáma nagyon meredeken csökkent, de ebben az évtizedben már nem lesz ennyire meredek, és bízunk benne, hogy a nagyon erőteljes családpolitikai támogatások megmutatkoznak a születések számában is.

Ezek azért olyan hosszú távú folyamatok, amelyeknek a következményei évtizedekben mérhetők.

Így van, amikor demográfiáról beszélünk, akkor érdemes hosszú távon gondolkozni. Ugyanakkor már eltelt tíz év azóta, hogy nagyon komoly családbarát fordulat következett be Magyarországon, és talán láthatjuk ennek az eredményét. A gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta nagyon jelentősen nőtt, a házasságkötések száma is sok évtizedes magasságokban van, a házasság újból népszerű és újból divatossá vált Magyarországon.

Ez előrevetítheti, hogy több gyermek fog születni a következő években?

Igen. Minden kutatás azt mutatja, hogy házasságban több gyermek születik, a házasságon belül nagyobb a gyermekvállalási kedv. Kilenc év alatt majdnem duplájára, 84 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, és az idei évben is növekedés volt annak ellenére, hogy a tavaszi időszakban nem nagyon tudtak házasságot kötni a karantén miatt a párok. Bizakodó vagyok, mert a házasság a gyermekvállalás előszobája.

Mennyiben jelenthet nehézséget, hogy az első gyermek vállalásának az átlagos ideje igencsak kitolódott?

Több évtizedes tendencia, hogy a gyermekvállalási kor kitolódik, viszont Magyarországon már a harmadik éve ez megállt. Azok a támogatások, amelyek kifejezetten a családalapítást segítik, ösztönzést adnak a fiatal pároknak arra, hogy merjenek belevágni a családalapításba. Nem biztos, hogy sokat kell várni, hiszen ha ilyen nagyarányú támogatáshoz jutnak, az jelentősen tudja segíteni azt, hogy amikor szeretnék, valóban akkor indítsák a közös életüket.

Növekedés van a harmadik gyermek vállalása terén. Divatos lett a többgyermekes nagycsalád?

Valóban, 2010 óta valamelyest nőtt a harmadikként megszülető gyermekek száma, a házasságokon belül még nagyobb ez a növekedés, ami arra enged következtetni, hogy a nagycsaládos lét egyre inkább trendivé kezd válni Magyarországon.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: MTI/Kovács Attila
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018