INFORÁDIÓ 
2020. október 28. szerda
Simon, Szimonetta

koronavírus

jakab zsuzsanna

who

vakcina

Official portrait of Zsuzsanna Jakab, Regional Director, World Health Organization Regional Office for Europe

Jakab Zsuzsanna: a WHO már kétmilliárd koronavírus-vakcinával számol 2021 végéig

Nem tehetünk mást, mint a hatóságok által előírt, közismert intézkedések betartását, mert a vírus velünk marad, amíg nem lesz hatásos vakcina – mondta Jakab Zsuzsanna az InfoRádió Aréna című műsorában. Az ENSZ egészségügyi világszervezetének általános főigazgató-helyettese szerint az év végére lehet oltóanyag, de utána is idő kell a nyájimmunitás eléréséhez. A magyar szakember beszélt a WHO reformjáról és arról is, hogy milyen hatással lesz a szervezetre az Egyesült Államok kilépése.

Jakab Zsuzsanna az Arénában
 

Világszerte majdnem egymillió halálos áldozat, több mint 31 millió fertőzött, ez az új koronavírus-járvány eddigi mérlege. Gyorsabban terjed a kórokozó, mint az év elején?

Igen, az elmúlt hét alatt körülbelül kétmillió új esetet jelentettek az Egészségügyi Világszervezetnek. Ugyanakkor a jó hír az, hogy tíz százalékkal csökkent a halálesetek száma.

Ez a második hullám, vagy az első hullám vége?

Ezt nehéz megmondani. Sok országban ez már a második hullám, de az amerikai régióban folytatódik az első, hiszen az új esetek száma ott a legmagasabb, 38 százalékát teszi ki a globális esetszámnak, ugyanakkor csökken a halálesetek száma. Az európai régióban 11 százalékkal emelkedett az új esetek száma az elmúlt héten, viszont a halálesetek száma is emelkedett 27 százalékkal. Ami jó hír, hogy az afrikai régióban csökkent mind az új esetek száma, mind pedig a halálesetek száma. Tehát van, ahol ez az első hullám vége, van, ahol a második hullám eleje, mint például az európai régióban.

A halálesetek száma csökken, ez betudható annak, hogy sokkal több tesztet végeznek el?

A tesztek számától is függ, de inkább a korcsoportoktól. Ahol a fiatalabbak érintettek, ott a halálesetek száma alacsonyabb, ahol az idősebb korosztály érintett, ott a halálesetek száma magasabb.

Lassan egy év alatt mennyit tudtunk meg erről a kórokozóról?

Nagyon sokat tanultunk, de a vírus eredetét még nem tudjuk. Júliusban volt egy WHO-csapat Kínában, hogy megbeszélje a kínai hatóságokkal, hogyan kutatjuk a vírus eredetét. Ez a kutatás most el is indul Vuhan tartományban, hogy onnan származik-e a vírus. Reméljük, hogy néhány hónapon belül lesz végleges eredményünk a vírus eredetéről, de ehhez több hipotézist meg kell vizsgálnunk.

Mi az alaphipotézis?

Hogy Vuhan tartományból ered, ahonnan az első eseteket jelentették, ezért ott nézzük meg először a humán egészségügy, az állat-egészségügy és a környezet kapcsolatát, hogy képünk legyen arról, valóban onnan indult-e. A mi hipotézisünk ez, de ezt bizonyítani kell.

És mondta, hogy vannak más hipotézisek is. Ezekről ejtene egy-két szót?

Ezeket láttuk a sajtóban, hogy laboratóriumból indult, vagy korábban indult, más régiókból vagy országokból. E ezeket sorban végig kell néznünk, és aztán bizonyítás kell, kutatási programokat kell ehhez felállítanunk.

Elképzelhető az, hogy 2019 előtt létezett-e már ez a betegség?

Még ez is elképzelhető, bár amikor ez a vírus megjelent a múlt év végén, akkor úgy tűnt, hogy ez egy új vírus, ezért kicsi a valószínűsége, hogy korábban létezett, de nem zárható ki addig, amíg a kutatások nem fejeződnek be.

Milyen adatok futnak be a WHO-hoz? A tagállamok megosztják a járványügyi tapasztalataikat, a kutatási eredményeiket és más információikat az Egészségügyi Világszervezettel?

Az érintett tagállamoknak kötelességük ezt megosztani, a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat az a ritka példa a WHO eszköztárában, amelyik kötelező a tagországok számára, és ennek alapján nagyon szigorú kritériumok mellett a tagországoknak jelenteniük kell, ha fertőző betegség vagy új vírus felbukkan, erre megvan a kidolgozott protokoll. Ugyanakkor a WHO-nak megvan a saját információs bázisa is, irodáink vannak szakértőkkel az országokban, akik meggyőződnek arról, hogy ezek a jelentések megbízhatók-e, és a WHO-szakértők egy hatalmas nagy hálózattal működnek együtt, úgyhogy többszörös csatornán győződünk meg a bejelentett adatok hitelességéről.

És milyen adatokat kell megosztani a WHO-val? A betegszámot, a betegek eloszlását, az életkorát?

Ez mind benne van, az epidemiológiai helyzet alakulásával, fejlődésével, a populáció dinamikájával, a korcsoportokkal, a nemek megoszlásával kapcsolatban mind-mind jelenteni kell. Benne vannak a szabályzatban is, az országok ezt pontosan tudják.

És minden ország ugyanúgy számítja ki ezeket az adatokat, vagy önöknek kell ezeket összefésülni, hogy összehasonlíthatók legyenek?

Ugyanúgy kell kiszámítani, mert erre is irányelvek vannak, de természetesen mi is átnézzük az adatokat, és ha valahol diszkrepanciát találunk, akkor az adott ország szakembereivel egyeztetünk.

A kutatási eredményeket, adatokat is meg kell osztani önökkel?

Nem kell, de megosztják az országok. A WHO-nak vannak saját kutatásai is, vannak WHO-kollaboráló központok, Magyarországon is többek között, és ezek a WHO megbízásából is végeznek kutatásokat. Egy nagy hálózattal működünk együtt, rendszeresen tudomásunkra hozzák a kutatási eredményeket, és a szakértői bizottságok ezeket átnézik, levonják a következtetéseket. Összetesszük globálisan mind a nemzeti, mind a nemzetközi kutatásokat, és a WHO ajánlásai, irányelvei ezeken a kutatásokon nyugvó evidenciákon alapszanak.

Mi az, amit a WHO a tagországoknak, az érintett államoknak mint információ visszaoszt?

Nagyon sok információt megosztunk. Hat külön funkciója van a WHO-nak. Az egyik az úgynevezett normatív funkció, amelynek keretében irányelveket, ajánlásokat, egészségpolitikai döntéseket, stratégiákat dolgoz ki. Ezek mind rajta vannak a WHO website-ján, és ezeket rendszeresen az országok tudomására hozzuk. Nagyon sok országnál hivatkozási alapok ezek az irányelvek, látom, hogy Magyarországon is. Folyamatosan gyűjtjük az adatokat, minden nap van egy megújított adatsorunk, és ezt is az országok tudomására hozzuk. Ezenkívül segítjük az országokat abban is, hogy ezeket az ajánlásokat helyi szinten alkalmazzák. Számos módon próbálunk az országokhoz eljuttatni olyan információkat, amelyek szükségesek a nemzeti akciótervek kialakításához.

Azt mondta, hogy adatot szolgáltatni kötelessége bizonyos területekről a tagállamoknak, viszont van-e olyan, önök által megfogalmazott ajánlás vagy több mint ajánlás, amit kötelező bevezetni, betartatni az adott tagállamban?

A WHO-nak nincsen olyan szerepe, hogy kötelező. Ez a különbség a WHO és az Európai Unió között. A WHO konszenzuson alapul, nagyon kevés olyan eszköze van, amely kötelező jellegű. Ilyen ez a nemzetközi egészségügyi szabályzat vagy a dohányzás elleni keretegyezmény. De a WHO irányelveit vagy ajánlásait nem kötelező az országoknak teljes mértékben bevezetni, hanem adaptálják a helyi viszonyokhoz. Én azt látom, hogy Magyarországon, amikor figyelem a sajtótájékoztatókat, nagyon sokszor hivatkozási alap a WHO-nak az irányelve, ami nagyon megnyugtató, és tudom, hogy a többi ország is ezt teszi.

Mennyire hatékony így a működés?

Hatékonyabbá lehetne tenni nyilvánvalóan, és ez a kérdés most napirenden van, mert folyik a pandémia értékelése. Három dolgot vizsgálnak az országok, az egyik az, hogy a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat elégséges keretet biztosít-e a járványok kezeléséhez. A másik, hogy a WHO pénzügyi kerete elégséges-e ahhoz, hogy a feladatát el tudja látni. A harmadik pedig az, hogy a WHO mandátuma elégséges-e arra, hogy az országokat arra ösztökélje, jobban vegyék figyelembe a WHO ajánlásait. Ez az értékelés elindult, néhány hónapon belül meglesz az eredménye, és reméljük, hogy a következő évi közgyűlésnek az egyik fő napirendi pontja ez lesz.

Ha jól tudom, a WHO megreformálásáról folyik a tagországok bevonásával zajló tárgyalássorozat is.

Így van, különösen az európai uniós országok egyeztetik az álláspontjukat. Most a német elnökség alatt elindult egy kezdeményezés, ezért az Európai Unió nagyon fontos szerepet fog betölteni a WHO-reformban, és mind a három kérdést, amit előbb említettem, az uniós kezdeményezés nagyon szeretné, ha részletesen megvizsgálnánk. Ezenkívül miután az egészség fontos szerepet tölt be ma a fejlesztéspolitikákban, minden nagyobb politikai eseménynek a napirendjén is szerepel egészségügyi és pandémiával kapcsolatos kérdés, ott van a G7-ek, a G20-ak vagy a most kezdődő ENSZ-közgyűlésnek a napirendjén.

Mit ajánl a WHO az egyéneknek és a tagországoknak, hogyan védekezzenek, melyek a legfontosabbak?

Össztársadalmi felelősségre van szükség. Mindenkinek rendkívül fontos szerepe van a pandémia elleni védekezésben, az egyéneknek ugyanúgy, mint a kormányoknak és a helyi hatóságoknak. Az egyének felelőssége, hogy fegyelmezetten betartsák azokat az intézkedéseket, amelyeket az országok meghatároznak. Vonatkozik ez a maszkviselésre, a fizikai távolságtartásra, arra, hogy a higiénés feltételeket betartsuk, kezet mossunk, kézfertőtlenítőt használjunk. Amennyire lehet, kerüljük el a tömegrendezvényeket. A kormányzati szerveknek a szerepe az, hogy folytassák a tesztelést, az izolálást és a karanténintézkedéseket, felfedjék mindazokat a lehetséges gócpontokat, amelyek a járvány továbbterjedéséhez tudnak hozzájárulni. Arra kell felkészülnünk, hogy ez a járvány nem megy el egyik napról a másikra, ez a vírus velünk lesz, meg kell tanulnunk együtt élni vele a véleményem szerint körülbelül még egy évig, egészen addig, amíg a vakcina vagy más gyógyszerkészítmény bevezetése és elterjesztése nem történik meg. Ez az intézkedéscsomag viszont, ahol használják, ott nagyon jól működik, csak fegyelmezetten követnünk kell az utasításokat.

Mennyire védekezünk hatékonyan, mert igencsak felfutott most az új fertőzöttek száma?

Nem voltunk elég fegyelmezettek a nyáron, és ez járult hozzá ahhoz, hogy az új fertőzések száma felfutott. Én azt látom, hogy ahol fegyelmezetten betartják ezeket az intézkedéseket, ott ez a csomag rendkívül hatékony. Nyilván még tudunk kesztyűt hordani, de én csak azt tudom mondani, hogy egyelőre ez az intézkedéscsomagunk van, és ha jól használjuk, akkor hatékony. A közegészségügyi, járványügyi intézkedésekkel, a higiénés intézkedésekkel és a gócpontok felkutatásával együtt ez az, ami működőképes, és addig, amíg nem lesz vakcinánk, ezt kell kihasználnunk.

Önök vizsgálják azt, hogy a különböző kézfertőtlenítő szerek mennyire lehetnek hatékonyak akár a koronavírus, akár más kórokozó ellen? Vagy hogy egy műtősmaszk és egy FFP3-as maszk között mekkora a különbség? Vagy elfogadják azokat a vizsgálatokat, amelyeket különböző tagországok végeznek?

Mi külön ezt nem vizsgáljuk, hanem felhasználjuk a kutatásból származó eredményeket, de az biztos, hogy ezek a kézfertőtlenítők, amelyek az alkohol és a glicerin különböző keverékét tartalmazzák, rendkívül hatékonyak.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: WHO
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018