Véget ért a technikai recesszió Magyarországon a KSH csütörtöki tájékoztatása szerint. A GDP volumene a tavalyi negyedik negyedévben a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 0,2 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a magyar gazdaság teljesítménye fél százalékkal bővült. 2024-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint fél százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal haladta meg az előző évit.
A Gránit Alapkezelő vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a negyedik negyedéves adat jobb az előzetes piaci várakozásokhoz képest. Emlékeztetett, hogy a KSH hónapról hónapra ismerteti az ipar, az építőipar, valamint a kiskereskedelem adatait is, és az októberi, novemberi számok alapján azt azért előre lehetett vetíteni, hogy kikerül a technikai recesszióból az ország.
Regős Gábor hozzátette: az éves gazdasági teljesítmény jobb lett, mint 2023-ban. Összehasonlításképpen megjegyezte, hogy Németország már második éve recesszióban van, igaz, nem kiugróan rosszak az ottani adatok sem. Bár a hazai gazdaság éves átlagban javítani tudott az előző évhez viszonyítva, az elemző szerint ez az adat még így is bőven elmarad a kormányzat által a 2024-es év elején kijelölt négyszázalékos bővüléshez képest.
A KSH most még csak a fő sarokszámokat hozta nyilvánosságra, a részletes adatokat csak később fogja közölni. Regős Gábor szerint éppen ezért érdemes várni a mély elemzésekkel, az viszont jól látszik, hogy a fogyasztás egyértelműen nőtt idehaza, ami annak is a következménye, hogy tavaly 9 százalékkal emelkedtek a reálbérek. A helyzet ezen a területen is lehetne még jobb, ugyanis a fogyasztás bővülése csak részben jelent meg a kiskereskedelmi forgalomban.
Az emberek nagyobb arányban inkább különböző szolgáltatásokat vettek igénybe, illetve megnőtt a bevásárlóturizmus és a külföldi webshopok szerepe, ami magyar szempontból problematikus.
Regős Gábor arról is beszélt, hogy egyértelműen visszaestek a beruházások, ami már a korábbi időszakokra is jellemző volt, a negyedik negyedév pedig nem tudta korrigálni ezt a negatív tendenciát. Mint fogalmazott, a szerény mértékű gazdasági növekedés olyan okokra vezethető még vissza, mint az uniós források visszatartása, a bizonytalan gazdasági környezet vagy az állami és önkormányzati forráshiány. Az elemző hozzátette: számos cég azért nem vág bele nagyszabású beruházásba, mert nincs iránta megfelelő kereslet, illetve érdeklődés hiányában nagyon kevés lehetőség van exportra.
A visszahúzó tényezők negatívan befolyásolták egyebek mellett az ipar, a jármű- és akkumulátorgyártás helyzetét, mérsékelt volt a külső kereslet is, így nem alakult kedvezően az export. A szolgáltatásokról sincs még friss adat, de Regős Gábor szerint ebben a szektorban sokkal jobb a helyzet, mint ahogy a turizmusban is. „A külföldi vendégéjszakák számában jelentősebb növekedés volt tapasztalható, ami vélhetően hatott az exportra is. A termelési oldalon tehát a szolgáltatások teljesítettek jól, a mezőgazdaság és az építőipar viszont nem annyira” – magyarázta.
Regős Gábor a 2025-ös évben 2,5–2,6 százalékos gazdasági növekedést vár, mint ahogy a fogyasztásban is további bővülésre számít. Nagy kérdés, hogyan alakul a reálbér-növekedés, mert ennek más területeken is lesz hatása. A Gránit Alapkezelő vezető elemzője úgy kalkulál, hogy
4,2–4,3 százalékos lesz az infláció, ami 8–9 százalékos átlagos bérnövekedést vonhat maga után, ez pedig magával húzhatja majd még inkább a fogyasztást.
Mint fogalmazott, a tavalyi bázisról nem lesz nehéz növekedést elérni a beruházásoknál, amelyeken belül „talán egy kicsit jobban tudnak majd hasítani” az állami beruházások. Az export esetében pedig az új gyártókapacitások hadrendbe állása segíthet sokat a kedvezőbb számok elérésében. Regős Gábor nem optimista a német gazdasági kilátásokat illetően, ami döntően meghatározza, milyen lesz a külső kereslet.
A beruházások lehetséges megélénkülésében katalizátor lehet az építőipar rendelésállománya. Az elemző szerint nagyobb bizakodásra adhatna okot, ha megérkeznének az uniós pénzek és ha megemelnék a bérek vásárlóerejét. Úgy gondolja, a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé kellene elmozdulni, mert ezzel ösztönözni lehet más szektorokat, szereplőket is. Mint fogalmazott, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy vannak külső befolyásoló tényezők is. A külső kereslet szempontjából például egyáltalán nem mindegy, mennyire lesz versenyképes Európa, illetve hogyan alakulnak az egyes geopolitikai konfliktusok, akár Ukrajnában, akár a Közel-Keleten. „Nagyon jó lenne, ha a magyar árak versenyképesebbek lennének, és nem külföldre járnának a háztartások bevásárolni” – tette hozzá a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.