Infostart.hu
eur:
385.05
usd:
328.88
bux:
120545.89
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Uwe Umstaetter/Getty Images

Nyugdíjguru: veszély leselkedik a nyugdíjakra - itt vannak a számok

A szakértő szerint a nyugdíjak relatív elértéktelenedése nem szűnt meg, az infláció csillapodásával pedig az olló jövőre ismét erőteljesen kinyílhat a nyugdíjak és a nettó keresetek között. Ezt nem akadályozza meg a novemberi nyugdíjkorrekció és a jövő januári nyugdíjemelés sem.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru News alapítója szerint az éves nyugdíjas infláció magasabb lehet az általános inflációnál idén, valahol 18,7-19,2 százalék körül. Hozzátette: egyetlen előzetes becslés sem köti a kormányt, de feltehetően legalább 2,5 százalék, legfeljebb 3,5 százalék korrekcióra számítani lehet. Egyes nyugdíjas szervezetek 3,5-4 százalékos mértékkel számolnak.

A jogosultak kapnak majd 11 havi pótlólagos nyugdíjemelést visszamenőlegesen (első tíz hónap és a 13. havi nyugdíjra jutó emelés összege), egy összegben, valamint a novemberi nyugdíjukat már a magasabb összegben. Az átlagnyugdíjat kézhez kapó időskorú novemberben 96 ezer forintnyi egyszeri juttatásban részesülhet. Ha a novemberi emelés 4 százalék lesz, akkor az a költségvetésnek legalább 200-220 milliárd forintnyi plusz kiadást jelenthet.

Farkas András a Portfolio által közölt véleménycikkében azt írja, a jelenleg 208 500 forintos átlagnyugdíj összege 2,4 százalékos emelés esetén 213 500 forintra, míg 3,6 százalékos emelés esetén 216 ezer forintra nőne. A 11 havi különbözet 2,4 százalékos emelés esetén 55 ezer forint, 3,6 százalékos emelés esetén pedig 82 500 forint lenne.

A szakértő hozzáteszi: a 186 ezer forintos mediánnyugdíjra (amelynél egymillió nyugdíjas kevesebbet, egymillió pedig többet kap) vetítve alacsonyabbak ezek az összegek. Azok a nyugdíjasok pedig, akiknek az ellátása havi százezer forintnál is kisebb (több mint 200 ezer fő), Farkas András megfogalmazása szerint

„édeskeveset remélhetnek a pótlólagos nyugdíjemeléstől.”

A kétmillió nyugdíjas mellett félmillió egyéb ellátásban részesülő is jogosult a pótlólagos nyugdíjemelésre, így már ők is nagyon várják, mikor és hogyan dönt a kormány. A szakértő szerint a kiegészítő nyugdíjemeléssel nem zárul az olló a nyugdíjak és a nettó keresetek között. Miután a mindenkori nyugdíjmegállapítás előtti év országos nettó átlagkereseti szintje a referenciaérték, ezért 2015 és 2021 között minden évben jelentősen jobban járhatott az a nyugdíjigénylő, aki egy későbbi évben kérte a nyugdíja megállapítását. A nyugdíjak relatív elértéktelenedése nem szűnt meg, sőt, az infláció csillapodásával az olló jövőre ismét erőteljesen kinyílhat, a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés és a jövő januári nyugdíjemelés ellenére is – véli Farkas András.

A szakértő szerint a méltányos nyugdíjemelés rendszerének le kell lassítania a nyugdíjas társadalom szétszakadását. Azt írja, „a nyugdíjemelés vegyes indexálásra épülő átgondolt átalakítása szükséges, de nem elégséges, mert a nyugdíjmegállapítási évjárat szerinti valorizációs korrekciót és a nyugdíj összegétől függő sávos szolidaritási korrekciót is be kell építeni az emelés majdani új eljárásrendjébe.”

Farkas András megjegyzi: az illetékesek által lefektetett paradigma szerint a nyugdíjakat a gazdaságpolitikai érdekek által meghatározott, a költségvetési törvényben hónapokkal előre rögzített inflációs becslés szerint kell emelni, és ennek az emelésnek a kompenzációjára csak utólag kerülhet sor, akkor is csak egy újabb becsült inflációs adatnak megfelelően.

„Mindez elsősorban nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja”

– teszi hozzá.

Mint írja, az inflációs emelés mértéke a januári elsődleges emelés és a korrekciós emelések esetében is kormányzati becslésre épül, illetve a nyugdíjasokra hárítja át a kockázatviselést, hiszen ők a nekik járó emelést hosszú hónapokra kamatmentesen „kölcsönadják az államnak”, az év utolsó négy hónapjára járó pótlólagos emelésről pedig részben vagy teljesen lemondanak.

Farkas András szerint ezt a megállapítást erősítik a tavalyi inflációs és nyugdíjemelési adatok is: a nyugdíjemelés három lépésben összesen 14 százalékos volt, miközben a nyugdíjas infláció éves mértéke átlépte a 15 százalékot. „A hiányzó 1,2 százalékpontot nem térítette meg az állam. Ez a veszély minden évben, így idén is fennáll, mindaddig, amíg a nyugdíjemelési eljárás érdemi reformjára nem kerül sor” – figyelmeztet a szakértő.

Címlapról ajánljuk
Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Ma hajnalban hatalmas robbanás rázta meg Afipszkij városát, Oroszország Krasznodár megyéjében, ukrán források szerint egy orosz légvédelmi rakéta tévedt el, amely eltalált egy magasházat. Kijevben nagyon súlyos a helyzet a folyamatos orosz bombázások miatt: a lakóövezetek nagy részében sem áram, sem fűtés, sem ivóvíz nincs. A fronton nincsenek nagy mozgások: Huljajpole, Pokrovszk és Kosztyantynivka most a harcok epicentruma, az extrém hideg alighanem korlátozza a katonai műveleteket is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×