"A tavalyi népszámlálási adatok szerint több mint 1 millió 200 ezer lakás rendelkezik légkondicionálóval, ami azt jelenti, hogy minden negyedik lakást tudnak így hűteni az ott lakók" – mondta az InfoRádióban Csányi Zoltán, a KSH szóvivője.

A légkondicionálók aránya más és más lehet az ország különböző részein: a budapesti lakóingatlanoknak például több mint egyharmadában található klímaberendezés, de átlagon felüli ez az érték Csongrád-Csanád vármegyében, más alföldi területeken és Pest vármegyében is. A sor másik végén ezzel szemben olyan hegyvidéki térségeket találnunk, mint például a Nógrád vagy Borsod Abaúj-Zemplén vármegye.

A domborzati viszonyoknak tehát valószínűleg nagy szerepük van a légkondicionálók telepítésében. Nem véletlen például, hogy

sok balatoni település mutat átlagon felüli értékeket: a legelső helyen Szántód áll, ahol az ingatlanok több mint a felében van légkondicionáló.

A KSH szóvivője szerint a globális felmelegedés és a klímaberendezések elterjedése közötti összefüggés magától értetődőnek tűnhet, ám csak korlátozottan van lehetőség időbeli összehasonlításokra, amelyek ezt nemzetközi szinten is alátámasztanák.

Magyarországon egy húsz évvel ezelőtti felmérésben még 100 ezer alatt maradt azoknak a háztartásoknak a száma, amelyeknek volt klímájuk. A 2016-os mikrocenzusban is rákérdeztek erre, ekkor már 420 ezer lakcímen nyilatkoztak úgy, hogy az elmúlt tíz évben felszereltek valamilyen klímaberendezést. Így tehát arra lehet következtetni, hogy

ezek az eszközök az elmúlt 20 évben gyorsuló ütemben terjedtek el Magyarországon, számuk csak az utóbbi hat évben durván a háromszorosára nőtt.

Csányi Zoltán szerint aközött is van kapcsolat, hogy mikor épült egy ingatlan és hogy milyen a klímával való ellátottsága. Az ezredforduló óta felépült lakásoknak több mint a felében van légkondicionáló berendezés, de ez az arány a lakások életkorának növekedésével párhuzamosan egyre csökken.

Az ingatlanok használatba vételének jogi szabályozásában viszont egyre inkább megjelennek az energetikai elvárások is: például a jövő év közepétől már csak nulla közeli energiaigényű ingatlanokat lehet használatba venni Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy arányaiban egyre több lesz a jól hőszigetelt, akár megújuló energiát használó lakások száma.

Az ilyen új ingatlanok építése nagyjából a nyolcszorosára nőtt a 2010-es évek közepe óta. A népszámlálási adatokból az is látható, hogy a légkondicionált lakások csaknem egytizede rendelkezik napelemmel is, azaz a hűtés energiaigényét már igyekeznek napenergiával is fedezni a magyar háztartások.

Nőhet az energiafelhasználás a világban

A nemzetközi trendekre vonatkozóan a szóvivő kiemelte, a Nemzetközi Energiaügynökség idén felhívta a a figyelmet: az éghajlatváltozás a globális energiaigények növekedésével jár, ehhez példaként a hőhullámok miatt növekvő energiaszükségletet említették. Egy tanulmány szerint 2016-ban 1,1 milliárd klímaberendezés működött a világ magánháztartásaiban, és ebből csak 40 millió volt az Európai Unióban. Ez 10 százalék körüli lefedettséget jelent a 90 százalékos amerikai és japán adatokkal szemben.

A tanulmány olyan gazdasági és demográfiai szempontból is erősödő térségekre helyezte a hangsúlyt, mint amilyen például India is, ahol a klímaberendezésekkel való ellátottság alacsony, de egyre gyakoribbak a hőhullámok. Ezeken a helyeken akár húszszorosára is nőhet a légkondicionáló gépek száma a következő időszakban, ami a Föld energiafelhasználását is megsokszorozza majd.