Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Tányérkerék és kúpkerék az autóalkatrészeket gyártó és forgalmazó amerikai Dana cégcsoport negyedik gyáregységének alapkőletételén Győrben 2017. április 5-én. A Dana Hungary Kft. 14,5 milliárd forintból egy 13 ezer négyzetméter alapterületű gyárat épít.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Jelentős autóipari beruházást jelentett be Szijjártó Péter

A Dana amerikai gépjárműalkatrész-gyártó körülbelül 36 milliárd forint értékű beruházása nyomán 300 új munkahely jön létre Győrben.

A vállalat elektromos meghajtási egységeket és akkumulátorok hűtésére alkalmas termékeket fog gyártani már meglévő üzemében. Az állam 6,6 milliárd forinttal támogatja a fejlesztést - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A világ harmincegy országában jelen lévő Dana beruházásáért folyó verseny megnyerése is igazolja, hogy a magyar beruházási környezet a legversenyképesebbek között van Európában - mondta a tárcavezető.

A mostani már a tizenhatodik hónap, amikor hazánk első számú exportterméke az elektromos akkumulátor volt,

ráadásul a kivitel volumene folyamatosan emelkedik, így újabb és újabb rekordok dőlnek meg ezen a téren is.

"Az elektromos autóipari beruházások jelentik a jövő gazdasági növekedésének garanciáját, és ezt nemcsak mi, magyarok ismertük fel, hanem mindenki, ezért aztán ezekért a beruházásokért hatalmas verseny zajlik."

Emlékeztetett,

  • az autóipar éves termelési értéke 2022-ben meghaladta a 12 ezer milliárd forintot, ami óriási csúcsnak számít a válság ellenére.
  • Ez a 2010-es adat mintegy három és félszerese, a 2021-es számokhoz képest pedig 33 százalékos bővülést jelent.
  • A 150 ezer embernek munkát adó ágazat nemzetközi versenyképességét bizonyítja, hogy a szektor exporthányada nagyjából 91 százalékos, azaz a hazánkban előállított termékek 91 százalékát a külpiacokon értékesítik.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy az autóipar forradalmi átalakulása minden bizonytalanság közepette is töretlenül haladt előre, s az elektromos átállásban Magyarország szerepe megkérdőjelezhetetlen.

"Mára a világon a negyedik legtöbb elektromos akkumulátort állítjuk elő itt, Magyarországon.
És ha azok a beruházások, amelyek most zajlanak, végigmennek, akkor fel fogunk lépni a világranglistán a második helyre, ami olyan országtól, amely a 95. helyen áll a lakosságszám szempontjából, azt hiszem, hogy hatalmas teljesítmény."

A miniszter végül arról is beszámolt, hogy továbbra is az amerikai cégek alkotják hazánkban a harmadik legnagyobb beruházói közösséget, és ennek kapcsán rámutatott, hogy a kétoldalú kapcsolatrendszer legsikeresebb pillére jelenleg éppen a gazdasági együttműködés.

Tájékoztatása szerint ezt az is demonstrálja, hogy Magyarországon az elmúlt nyolc évben 103 amerikai vállalat beruházása kapott kormányzati támogatást, továbbá a kereskedelmi forgalom értéke tavaly, 16 százalékos növekedéssel, elérte a 8,2 milliárd dollárt, és ezzel rekordot döntött.

(A nyitókép illusztráció, a Dana gyárának 2017-es győri alapkőletételén készült.)

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×