Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Napelemet szerelnek a Zalasolar Kft. szakemberei a nagykanizsai református templom parókiája tetőszerkezetére 2019. március 4-én. A 12,6 kilowattos teljesítményű rendszer teljes mértékben fedezni fogja a templom és a parókia áramszükségletét.
Nyitókép: MTI/Varga György

MEKH-válasz a napelemeseknek: tényleg megszűnik az éves szaldóelszámolás

Csak 2023 végéig lesz érvényben a jelenlegi elszámolás, emiatt jelentősen meghosszabbodik a napelemes rendszerek megtérülési ideje.

A napelemes visszatáplálás felfüggesztése után alig pár héttel újabb rossz hír sokkolta a háztartási méretű kiserőművekbe beruházó családokat. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) novemberi rendelete értelmében ugyanis 2024-től a napelemesek közül senkinek nem lesz elérhető az éves szaldóelszámolás.

A MEKH a Telexnek küldött válaszában jelezte, az éves szalódelszámolás kivezetését uniós irányelvek írják elő, mert ez az elszámolás hosszú távon „túl kedvező” volt a napelemeseknek: így kívánták felpörgetni a beruházásokat Európa-szerte.

Magyarországon a háztartási méretű erőművek beépített teljesítőképessége 2022. október elejére 1388 MW-ra, darabszámuk pedig 160 ezer fölé emelkedett. Az éves szaldóelszámolás kivezetésével a napelemesek,

a napelemben gondolkodók és a napelemes ágazat cégei pár héten belül már a második olyan intézkedést kapják a nyakukba, amely jelentősen rontja a pozíciójukat.

Az éves szaldó lényege, hogy ha az éven belül visszatáplálok annyi áramot a hálózatra, mint amennyit elfogyasztok, akkor egyáltalán nem kell áramszámlát fizetnem. Ez a hmke-tulajdonosoknak nagyon előnyös, gyakorlatilag óriási, ingyenes akkumulátorként tudják használni a közhálózatot, és este, télen a napelemesek ingyen fogyasztják azt az áramot, aminek az előállítása koránt sincs ingyen. Ezért írta elő az Európai Unió is, hogy a tagállamok idővel térjenek át az éves szaldóról az anyagilag kevésbé kedvező, úgynevezett bruttó elszámolásra: a fogyasztást az aktuális áramáron számolják, a termelést pedig valamilyen megállapított áron veszik át. A különbözetet pedig meg kell fizetni.

A korábbi kormánykommunikáció alapján azt lehetett gondolni, hogy más országokban is jellemző gyakorlathoz hasonlóan itthon is úgy fog kinézni a dolog, hogy aki 2024 előtt kapott engedélyt az otthoni napelemes rendszerére, az maradhat éves szaldóban a rendszer teljes élettartama alatt (ez összesen 20-25 év). Ezzel szemben a novemberi MEKH-rendeletből egészen más körvonalazódik:

2024. január elsejétől mindenkit, aki ezt megelőzően napelemet telepített, áttesznek havi szaldós elszámolásba, ebben maradhatnak még 10 évig, utána pedig nekik is jön a bruttó.

Ez derül ki legalábbis a portálnak küldött MEKH-válaszból: „A bevezetendő új elszámolási rendszer fontos lépés egy igazságosabb, használatarányos költségviselés irányába, ami lehetővé teszi, hogy ezentúl a napelemes háztartások is hozzájáruljanak a villamosenergia-rendszer fenntartási és fejlesztési költségeihez. […] A rendelet megalkotásakor a fokozatosság elvét is figyelembe vettük, hiszen az új szabályok a rendszerhasználati díjak elszámolásáról csak 2024-től lépnek életbe, így időt engedve az új helyzethez történő alkalmazkodásra (például tároló telepítésének megfontolása, »nyári fogyasztású« berendezések telepítése, stb.). A havi szaldóelszámolás is csak időleges közbenső fokozatot jelent a bruttó elszámolás irányába. A 2024 előtt létesített háztartási méretű kiserőművek, illetve az ezeket üzemeltető fogyasztók legkésőbb az üzembe helyezésüket követő tizedik év végéig, de legalább a 2024-ben esedékes éves elszámolás időpontjáig maradhatnak szaldó elszámolásban.”

A MEKH hangsúlyozza, hogy az egész intézkedéscsomag egyik célja, hogy mostantól ne túlméretezett beruházások valósuljanak meg, az éves elszámolás ugyanis ezeket bátorította.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×