Szerda délelőttre 405-ig gyengült a forint, ami egy százalékos gyengülést jelent keddhez képest. A forint fő problémája nem elsősorban a monetáris politika, hiszen a magyar kamatszint már régóta a legmagasabb a régióban – mondta az InfoRádióban Beke Károly. A Portfolio elemzője úgy vélte, az MNB oldaláról nincs hiba a rendszerben. Viszont a jegybank kamatemelései legfeljebb csak ahhoz elegendőek, hogy esetleg tompítsák a további árfolyamgyengülést, úgy, ahogy azt az elmúlt hetekben is láthattuk, hiszen az euróval szembeni forintárfolyam 415-ről 400 környékére tudott visszakapaszkodni. Ez egyrészt az erőteljes monetáris politikának, másrészt pedig a javuló nemzetközi hangulatnak köszönhető - fejtette ki Beke Károly.

Az elemző ugyanakkor elmondta, hogy

most elsősorban két dolog tartja nyomás alatt a forintot.

Az egyik az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanság, a másik pedig a magas világpiaci gázár. Beke Károly szerint ez a kettő még ráadásul valamilyen szinten össze is függ egymással. A magas gázár miatt ugyanis romlik a magyar külkereskedelem egyenlege és ezzel romlik a fizetési mérlegünk is. Ez az, ami a negatívan hat a forint árfolyamára. Ellenben ha sikerülne megállapodni az Európai Unióval a források folyósításáról, akkor az nagyon jelentős devizabeáramlást jelentene az országba. Márpedig ez ellensúlyozni tudná a kibillent fizetési mérlegünket. Ettől persze még nem változna a gáz világpiaci ára, de

a jelentős devizabeáramlás némiképpen pótolná a fizetési mérleg hiányát.

Beke Károly azt mondta, hogy a forint erősödéséhez ennek a két tényezőnek, vagy közülük legalább az egyiknek kellene pozitív irányba változnia.

Ami pedig a kamatemelés inflációs hatását illeti, arról a szakértő azt mondta, hogy semmiképpen sem várható azonnali elmozdulás. Szerinte nem lehet arra számítani, hogy ha ma megemelik 100 bázisponttal a kamatot, akkor a jövő hónapban már alacsonyabb lesz az infláció. Ennek van egy átfutási ideje, éppen ezért van az, hogy a jegybankok általában nyolc negyedéves, tehát kétéves időhorizonton gondolkodnak – hangoztatta a Porfolio elemzője. Mint mondta, az MNB célja is az, hogy

kétéves időhorizonton megfelelő szintre terelje és kordába szorítsa az inflációt, ami valószínűleg sikerülni is fog.

Furcsa módon ebben segíthet a fenyegető gazdasági recesszió is. Az energiaválsággal kapcsolatban vannak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy télen akár az ipar egy részének a leállítására is szükség lehet. Márpedig - Beke Károly szerint - ez a recesszió önmagában is mérsékelheti az inflációt. Könnyen elképzelhető egy olyan helyzet, amikor a jegybankok, köztük az MNB is emelik a kamatot, közben pedig az infláció elleni küzdelemre rásegíthet egy esetleges gazdasági visszaesés. Bár az utóbbit azért mindenki szeretné elkerülni - hangsúlyozta. Inkább mindenki azt szeretné, hogyha

banki kamatemelésekkel sikerülne leszorítani az inflációt,

noha azért más tényezők is vannak, ameéyel a következő két évben hatással lehetnek a pénzromlás alakulására.

Persze a kamatemelés hatására visszafogottabbá válik a hitelezés is, ami tovább fogja hűteni a gazdaságot. A jegybank ezt szeretné elérni, vagyis azt reméli, hogy a gazdaság hűtése, a keresletet visszafogása majd elvezet az infláció csökkenéséhez – hangoztatta az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője.