A kormány a járvány kitörése óta 1014 milliárd forintot költött járványügyi védekezésre, a gazdaság újraindítására pedig 3700 milliárd forintot. Ennek eredményeként 2020-ban 9 százalék körüli lehetett a GDP-arányos államháztartási hiány 6,4 százalékos GDP-visszaesés mellett. Az év végi adósságráta így a korábbi 65 százalék helyett 80 százalék körüli (visszatérés a 2010-es szintre) lehetett – mondta Varga Mihály az Indexnek adott interjúban.
A pénzügyminiszter hozzátette: bízik abban, hogy a járvány elmúltával a gazdaság gyorsan vissza tud állni arra a növekedési pályára, ahol volt, ezt a képességet mutatták a 2020 harmadik negyedéves számok.
Nyitott a kormány arra, hogy a turisztikai és vendéglátó szektornak megadott, 3 hónapra szóló, 50 százalékos bértámogatást további három hónappal meghosszabbítsa.
"Ezzel a lehetőséggel számolva június végéig biztosítjuk a támogatást az ágazat szereplőinek" – számolt be a lehetőségről Varga Mihály. Ez a lehetőség most elérhető a szálláskiadók, éttermek, vendéglátóhelyek mellett már az utazásszervezőknek és a turizmushoz kapcsolódó buszos vállalkozásoknak is. Magyarországon az elmúlt években a turizmus gazdaságon belüli aránya elérte a 13 százalékot, ezért is alapvető az újraindításhoz nélkülözhetetlen kapacitások megtartása – mondta a pénzügyminiszter.
Az euróbevezetés kérdése továbbra sincs a kormány asztalán.
A témával kapcsolatban a tárcavezető kifejtette, a versenyképességet nem lehet az eurótól várni. "Az elmúlt években kiderült, hogy önmagában az euróövezethez való csatlakozás nem oldja meg a versenyképességi és hatékonysági problémákat. Példa erre Szlovákia és Csehország. Az elmúlt években Csehország sokkal erőteljesebben növekedett, mint Szlovákia, alacsonyabb a cseh munkanélküliség, az ország versenyképesebb is, holott Szlovákiában euró van, a csehek pedig a saját koronájukkal fizetnek."
Kiemelte a gazdaságpolitika, így a monetáris politika cselekvési szabadságának felértékelődött jelentőségét: a járvány okozta válság alatt gyorsabban tudtak lépni ott, ahol önálló monetáris politika van.
Továbbra is szempontja a kormánynak, hogy a belső piacokról vegyen fel adósságot, valamint hogy a devizában fennálló adósság minél kisebb legyen. Utóbbi 2010-ben még 53 százaléka volt az akkori adósságállománynak, most 20 százalék alatt van, a fiskális politika továbbra is ezen a szinten szeretné tartani.
A kormány azonban időközben tartalékot képez,
idén 1,5 milliárd dollárnyi 2021-ben lejáró adósságot törlesztettek előre, alapvetően a hazai kötvénypiacokról. Mindemellett "az év végi, 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással elértük, hogy 2023 elejéig az országnak nincs devizatörlesztési kérdése. Nem kell kimenni a devizapiacokra, ami 2021-ben lejár, arra pedig tartalékot képeztünk."