Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ilyen rossz évük még sose volt a hazai gyümölcstermesztőknek

A teljes hazai gyümölcstermés legalább 40 százalékát tették tönkre a március elejétől május közepéig pusztító fagyok. Nincs is olyan gyümölcsfajta, amelyik jól átvészelte volna ezt az időszakot - mondta az InfoRádiónak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti osztályának elnöke.

Ilyen év még sose fordult elő a gyümölcstermelésben - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti osztályának elnöke. Mártonffy Béla felidézte, hogy fagykár ugyan máskor is esett az ültetvényekben, de általában a virágzás vagy a terméskötődés időszakában egy-egy faj sínylette meg a fagyokat, és a többinél normálisabb volt a termés. Most viszont, a szakember beszámolója szerint, március végétől április elejétől 8-10 napon keresztül ismétlődve, vissza-visszatérő fagyok voltak. Egész május 13-ig, amikor az utolsó ilyen fagyig hetente-kéthetente előfordult ez a fagy. "Ez azt jelenti, hogy a legkorábban virágzó kajszi után - amit szinte teljes egészében véve letarolt a hideg -, ahogy a növények virágozni szoktak, folyamatosan mindegyiket érte fagy, még a szamócát is, aminek a szezonja éppen most van - mondta Mártonffy Béla. Úgy fogalmazott, hogy az összes gyümölcsfajtát - a kajszit, a cseresznyét, a meggyet, a szilvát, az almát és a körtét - folyamatosan érte valamilyen fagykár.

"Ennek az eredménye az, hogy idén nagyon gyenge terméssel számolunk, én azt gondolom, hogy ez majd meg fog látszani a termékek árában is"

- mondta Mártonffy Béla. Elmondta azt is, hogy mostanra nagyjából felmérték a károkat és a potenciális terméskiesés nagyságát is. "Az előfordult, és valószínűleg így is fog történni, hogy a korai fajták jobban megsínylették, a középérésű és a későieknél amelyik éppen talán ki tudott bújni egy-egy ilyen fagyos időszak alól, annál több termés várható.Fajtánként vannak komoly eltérések, de összességében az én meglátásom szerint, ma a teljes gyümölcstermelésünk mintegy 40 százaléka biztosan károsodott" - jegyezte meg. Azt még egyelőre nem tudni, hogy ez mennyiben érintette az almát vagy a szilvát, vagy épp a hamarosan induló meggyszezont.

"Az biztos, hogy az alsó régiókan nagyon kevés termés van, a magasabb, 2-3 méter fölötti területnél vannak maradék gyümölcsök, de nyilvánvalóan itt a szedés és ennek a betakarítása nehézkes lesz, ráadásul ennek az aszály miatt várhatóan a mérete is jóval kisebb lesz.

Talán a friss ellátásra elég gyümölcsünk lesz, az ipari felhasználásnál viszont lesznek gondok."

- summázta a szakember, aki az esetlegesen várható áremelés mértékével kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, miután szabadáras termékről van szó. Annyit jegyzett meg, hogy az közgazdasági törvényszerűség, hogy ha valamiből kevesebb van, akkor annak emelkedni szokott az ára. Ugyanakkor azt is hozzátette, úgy gondolja, a végtelenségig sem tud emelkedni az ár, mert az keresletcsökkenéshez vezet - a fogyasztók egy bizonyos szint felett nem veszik meg.

"Én úgy gondolom, ha emelkednek is az árak, az nem fogja kompenzálni a termelők kiesését, a bevételeik elég gyengék lesznek ebben az évben - tette hozzá Mártonffy Béla.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×