eur:
394.16
usd:
365.31
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ilyen rossz évük még sose volt a hazai gyümölcstermesztőknek

A teljes hazai gyümölcstermés legalább 40 százalékát tették tönkre a március elejétől május közepéig pusztító fagyok. Nincs is olyan gyümölcsfajta, amelyik jól átvészelte volna ezt az időszakot - mondta az InfoRádiónak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti osztályának elnöke.

Ilyen év még sose fordult elő a gyümölcstermelésben - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti osztályának elnöke. Mártonffy Béla felidézte, hogy fagykár ugyan máskor is esett az ültetvényekben, de általában a virágzás vagy a terméskötődés időszakában egy-egy faj sínylette meg a fagyokat, és a többinél normálisabb volt a termés. Most viszont, a szakember beszámolója szerint, március végétől április elejétől 8-10 napon keresztül ismétlődve, vissza-visszatérő fagyok voltak. Egész május 13-ig, amikor az utolsó ilyen fagyig hetente-kéthetente előfordult ez a fagy. "Ez azt jelenti, hogy a legkorábban virágzó kajszi után - amit szinte teljes egészében véve letarolt a hideg -, ahogy a növények virágozni szoktak, folyamatosan mindegyiket érte fagy, még a szamócát is, aminek a szezonja éppen most van - mondta Mártonffy Béla. Úgy fogalmazott, hogy az összes gyümölcsfajtát - a kajszit, a cseresznyét, a meggyet, a szilvát, az almát és a körtét - folyamatosan érte valamilyen fagykár.

"Ennek az eredménye az, hogy idén nagyon gyenge terméssel számolunk, én azt gondolom, hogy ez majd meg fog látszani a termékek árában is"

- mondta Mártonffy Béla. Elmondta azt is, hogy mostanra nagyjából felmérték a károkat és a potenciális terméskiesés nagyságát is. "Az előfordult, és valószínűleg így is fog történni, hogy a korai fajták jobban megsínylették, a középérésű és a későieknél amelyik éppen talán ki tudott bújni egy-egy ilyen fagyos időszak alól, annál több termés várható.Fajtánként vannak komoly eltérések, de összességében az én meglátásom szerint, ma a teljes gyümölcstermelésünk mintegy 40 százaléka biztosan károsodott" - jegyezte meg. Azt még egyelőre nem tudni, hogy ez mennyiben érintette az almát vagy a szilvát, vagy épp a hamarosan induló meggyszezont.

"Az biztos, hogy az alsó régiókan nagyon kevés termés van, a magasabb, 2-3 méter fölötti területnél vannak maradék gyümölcsök, de nyilvánvalóan itt a szedés és ennek a betakarítása nehézkes lesz, ráadásul ennek az aszály miatt várhatóan a mérete is jóval kisebb lesz.

Talán a friss ellátásra elég gyümölcsünk lesz, az ipari felhasználásnál viszont lesznek gondok."

- summázta a szakember, aki az esetlegesen várható áremelés mértékével kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, miután szabadáras termékről van szó. Annyit jegyzett meg, hogy az közgazdasági törvényszerűség, hogy ha valamiből kevesebb van, akkor annak emelkedni szokott az ára. Ugyanakkor azt is hozzátette, úgy gondolja, a végtelenségig sem tud emelkedni az ár, mert az keresletcsökkenéshez vezet - a fogyasztók egy bizonyos szint felett nem veszik meg.

"Én úgy gondolom, ha emelkednek is az árak, az nem fogja kompenzálni a termelők kiesését, a bevételeik elég gyengék lesznek ebben az évben - tette hozzá Mártonffy Béla.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×