0 °C
Az Európai Unió ezzel 37 milliárd eurós beruházási támogatást fog nyújtani a tagállamoknak, azzal az engedménnyel, hogy a korábbinál nagyobb rugalmasságot fognak biztosítani számukra a központi költségvetések és az állami támogatások terén.
Emellett 8 milliárd euró hitelt biztosít az EU a legnehezebb helyzetbe került ágazatok - kiskereskedelem, turizmus és közlekedés - mintegy 100 ezer vállalatának. Ehhez 1 milliárd eurós pénzt fog saját forrásból felhasználni, amelyek a leginkább megérezték a vírus hatását.
Azt nem tudni, milyen forrásból biztosítják a segélycsomag keretét. Kedden már bejelentettek egy 25 milliárdos beruházási csomagot, amelynek forrása a már eddig is meglévő, a tagállamok számára elkülönített alap volt.
Marghrete Vestager versenyjogi biztos leszögezte, az EU mindent megtesz azért, hogy az európai cégek megfelelő likviditással rendelkezzenek, s felhívta a tagállami kormányok figyelmét, hogy a hatályos jogszabályok lehető teszik az állami támogatásokat a segélyre szoruló vagy likviditáshiánnyal küzdő vállalatok számára.
"Ebből a szempontból az EU teljes rugalmasságot fog biztosítani"
- tette hozzá.
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős bizottsági alelnök arról beszélt, hogy "a költségvetési szabályok rugalmas alkalmazása most elkerülhetetlen. Az Európai Unió kész lazítani ezeken, és lehetővé tenni a járvány által legkomolyabban érintett országok költségvetési kötelezettségvállalásainak felfüggesztését".
A dán uniós biztos továbbá tájékoztatott, hogy
az Európai Bizottság kompenzációs rendszert fog bevezetni az idegenforgalmi, a szállodai és a közlekedési ágazat számára,
lehetővé téve a kormányok számára a megfelelő banki likviditás biztosítását. Hangsúlyozta emellett, hogy a tagállamok bértámogatásokkal, a társasági adók, a hozzáadott-érték adók felfüggesztésével tudják támogatni saját gazdaságukat a visszaesés megelőzése érdekében.
A jelenlegi, új koronavírus okozta járványhelyzetben "mindannyian olaszok vagyunk" - hangsúlyozta Ursula von der Leyen, leszögezve: az EU teljes mértékben készen áll, hogy megadjon Rómának minden szükséges segítséget a koronavírus-járvány kezelésében.
Léptek a jegybankok
Horvátországban a koronavírus egyik hatásaként megugrott a cégek és a lakosság kereslete az euró iránt, aminek a következtében napok óta gyengül a nemzeti valuta árfolyama.
A kunára gyakorolt nyomás mérséklése céljából pénteken a horvát jegybank 535,32 millió dollárt adott el a kereskedelmi bankoknak a héten már a harmadszor tartott aukción. Az intervenció előtt 1 euró 7,5649 kunát ért, utána 7,5550 kunát. A héten tartott előző két aukción a jegybank összesen 734,8 millió eurót adott el a kereskedelmi bankoknak.
A horvát jegybank 7,3 és 7,7 kuna között engedi mozogni az eurót. Horvátország 2023-ban, vagy 2024-ben tervezi bevezetni az eurót.
A norvég jegybank pénteken egy soron kívüli bejelentéssel 1,5 százalékról 1 százalékra csökkentette az alapkamatot, ilyen jelentős mérséklésre 2011 óta nem volt példa. (A legközelebbi kamatdöntő ülésre csak március 19-én került volna sor).
A jegybank engedélyezte továbbá a kötelező anticiklikus tőkepuffer-ráta csökkentését a bankok eszközállományának 2,5 százalékáról 1 százalékra. Egyes számítások szerint az intézkedésnek 500-600 milliárd korona (50-60 milliárd dollár) likviditásnövelő hatása van.
A svéd központi bank azt közölte, hogy 500 milliárd korona (51 milliárd dollár) hitelkeretet nyit a bankoknak, amelyek ebből az összegből segíthetik ki a koronavírus miatt bajba kerülő nem pénzügyi cégeket.
A jegybank egyben a bankok esetében a tőkepuffer rátát 0 százalékra szállította le az eddigi 2,5 százalékról, aminek a likviditásnövelő hatása mintegy 45 milliárd korona (1 svéd korona=31,14 forint).
