Hozzátette: a programmal a távhőtermelés megújuló alapokra helyezését és a távhőszolgáltatás hatékonyságának javítását támogatják. 51 gymilliárd forintot biztosítanak távhőtermelőknek, hogy földgáz helyett megújuló energiaforrásból állítsanak elő hőt, és további 45 milliárd forintot távhőszolgáltatóknak vezetékcserére – emelte ki.

A pályázatokhoz a forrást európai uniós pénzek biztosítják, ami az ellenzék szerint nincs vagy elvonták –fogalmazott. „De igenis létezik, és ez biztosítja a forrást a pályázatainkhoz” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a távhőfejlesztési program segítséget nyújt ahhoz, hogy másfél millió ember fűtött otthonokban éljen Európa legkedvezőbb távhőárán.

A program társadalmi egyeztetésre bocsátott elemei szerdától véleményezhetők a www.nffku.hu oldalon, a pályázatok hamarosan el is rajtolnak.

A tárca közleménye szerint

a kiírások előmozdítják a földgáz kiváltását ipari hőszivattyúkkal, földhővel vagy biomasszával, ezzel mérséklik Magyarország importkitettségét.

A csővezetékek felújításával, szigetelésével szorítják vissza a hálózati hő- és vízveszteséget, így könnyítve meg az iparági társaságok gazdálkodását.

Magyarországon több mint 210 távhőrendszer biztosít fűtést közel 700 ezer háztartás, azaz mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó számára és hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményben, bevásárlóközpontban és sportlétesítményben. Az ágazati beruházások erősítik hazánk energiafüggetlenségét, az ellátás biztonságát, a tiszta energiaforrások fokozott hasznosításával óvják a környezetet. A működési hatékonyság javítása csökkenti a rezsivédelmi alap terheit, kényelmesebbé teszi a távhővel kiszolgált családok életét.

A tájékoztató szerint

a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv a korábbi 21 százalék helyett 30 százalékos megújuló részarány elérését célozza meg 2030-ra a végsőenergia-felhasználásban.

A Nemzetközi Energia Ügynökség különösen a távhő zöldítésében lát hatalmas lehetőségeket a geotermikus energia további térnyerésére. A földhő részaránya a hazai távhőtermelésben a 2018-as 5,3 százalékról 8 százalékra nőtt 2023-ra. Más települések mellett Győrött, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Szegeden és Szentesen is jelentős a tiszta energiaforrás aránya a helyi távhőrendszerekben. A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció a település- és távfűtésben azonosítja be a leggyorsabban kiaknázható megoldásokat a geotermia hazai elterjesztésére. Az új programok egyéb tiszta hőtermelési módok alkalmazását is ösztönzik.

A távhőtermelők a Jedlik Ányos Energetikai Programban 51 milliárd forintos keretből igényelhetnek támogatást a távfűtési rendszerek megújuló alapú korszerűsítésére. Egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. Az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a megújuló alapú hőtermelési technológia létesítése (a hőszivattyút is beleértve), hulladékhő hasznosítása vagy hőtároló megvalósítása. A több szakaszosra tervezett pályázati folyamat a társadalmi egyeztetést követően már tavasszal elindulhat.

A hazai rendszerek hővesztesége az uniós átlag szintjén alakul, 10-12 százalékos. A működési hatékonyság a csővezetékek felújításával, szigetelésével, egyéb hálózatrészek korszerűsítésével javítható, a hálózati hő- és vízveszteség még alacsonyabb szintre szorítható. Így a meglévő hőtermelés bővítése nélkül is növelhető a kapacitások kihasználtsága, emelkedhet a fogyasztók kiszolgálásának színvonala.

A tárca közlése szerint a távhőszolgáltatók infrastruktúra-fejlesztéseire szánt támogatási keret 45 milliárd forint.

• 25 milliárd forint fordítható az energiahatékonyság fokozására,
• 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrásokra, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra.

Egy pályázó minimum 20 millió, de maximum 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet. Az éles indulás áprilisban várható.

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások fejlesztéseit. A tíz kiírás a többi között a vállalati energiahatékonyság javítását, céges energiatárolók létesítését, az energetikai kutatás-fejlesztést is ösztönzi majd. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel javítva versenyhelyzetüket - írták.