A sikeres felzárkózáshoz hosszú távon még legalább 2 százalékpontos növekedési többletre van szükség, amit a hitelezés bővülése, a kis- és közepes vállalatok termelékenységének javítása, a fogyasztás gyorsabb emelkedése és a személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkentése segíthetne elő - egyebek között erről beszélt Matolcsy György a szerdán megjelent interjúban.

Szerinte a korábbi prognózisokat alaposan meghaladó, közel 5 százalékos tavalyi növekedés azért is kiemelkedő, mert egy olyan környezetben valósult meg, amikor az európai konjunktúra fokozatosan a lejtőre került. A GDP-arányos hitelállomány Magyarországon alig több mint harmada az EU átlagának és fele a többi visegrádi ország szintjének - fejtette ki Matolcsy György utalva arra, hogy a hitelbővülésnek akkor lehet erős növekedésösztönző hatása, ha a vállalatok technológiai fejlesztésre használják fel a pénzt. Ez szerinte hozzájárulhat egy másik jelentős növekedési tartalék kiaknázásához, a kis- és közepes vállalatok termelékenységének javításához.

A fogyasztás gyorsabb emelkedése főleg akkor növeli a GDP-t, ha nagyobb részben hazai termékekre és szolgáltatásokra irányul - hívta fel a figyelmet a jegybankelnök.

A személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkentése szerinte további kedvező hatásokkal járna,

mert a nettó bérek emelkedése - amellett, hogy ösztönözné a fogyasztás növekedését - még több embert ösztönözne munkavállalásra.

A sikeres felzárkózás valóra váltásához versenyképességi reformokra van szükség, amelynek kulcsterületei egy új kkv stratégia, a teljes foglalkoztatás biztosítása, egy megújuló pénzügyi modell, a megfelelő humán tőke és a hatékony állami működés - összegezte Matolcsy György.

A vállalati hitelezés növekedési üteme a jegybankelnök szerint jelenleg megfelelő, azonban szerkezete nem kellően egészséges. Fontos, hogy a vállalkozásoknak legyen lehetőségük kedvező, fix kamatozás mellett elvégezni a versenyképességük javításához szükséges beruházásokat, ezért döntött a jegybank az NHP fix elindításáról.

Matolcsy György arra is kitért, hogy az MNB vizsgálja, milyen módon tudná elősegíteni a magyar vállalatikötvény-piac fejlesztését. A piac jelenlegi mérete elmarad a legtöbb környező országban megfigyelhetőtől, pedig egy fejlett, jól működő kötvénypiac egészséges versenyt idézhet elő a bankhitelekkel - fejtette ki.

Az MNB elnöke szerint sok banki szolgáltatás még mindig indokolatlanul drága Magyarországon, például a pénzforgalmi területen.

Egyes régiókban túlbankosodás jellemző - vélekedett utalva arra, hogy a hatékonyság-növelés egyik forrása szerinte a konszolidáció. A magyar piac pénzügyi igényeit fenntartható módon öt-hat univerzális nagybank tudná ellátni - hangsúlyozta. Az azonnali fizetési rendszer év közepére tervezett bevezetéséről Matolcsy György azt mondta, hogy a fejlesztési folyamatok ütemterv szerint haladnak. Az azonnali fizetések elszámolását biztosító központi infrastruktúra kialakítása a GIRO Zrt.-nél tulajdonképpen megtörtént, jelenleg a rendszer tesztelése és finomhangolása zajlik, a bankok és egyéb pénzforgalmi szolgáltatók pedig folyamatosan fejlesztik és tesztelik a saját rendszereiket.

Az ország felminősítésével kapcsolatos kérdésre Matolcsy György megjegyezte: legfőbb ideje volt. A piaci befektetők évek óta látják Magyarországban azt a stabilitást és biztonságot, amit a hitelminősítők csak megkésve ismertek el - mondta utalva arra, hogy

a közeljövőben további felminősítésre számít a Moody's részéről is.

Matolcsy György szerint devizakötvény kibocsátásra nincs szükség, mert a növekvő bérek mellett a magyar gazdaságban elég megtakarítás képződik a csökkenő államháztartási hiány finanszírozásához. Az ország külső sérülékenységét szerinte az csökkentené leginkább, ha az állam devizaadóssága nullára csökkenne, és erre a kedvező gazdasági folyamatok középtávon lehetőséget is teremtenek. Az MNB elnöke arról is beszélt, hogy vonzóbb lakossági állampapír termékekre van szükség, emellett hatékonyabb, elérhetőbb és jobban ügyfélbarát értékesítési hálózat fejlesztését tartaná kívánatosnak, elsősorban vidéken.