Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Épülő 42 lakásos társasház a XIII. kerületi Petneházy közben 2018. június 28-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Bruzák Noémi

Kedvezőbbé váltak a lakásbérbeadás adózási feltételei

Új rendelkezés segíti a tulajdonosokat.

Kedvezőbbé váltak a lakásbérbeadás adózási feltételei. Ezzel akár tovább növekedhet a kiadási célú lakásvásárlások száma, főleg az új lakások piacán, ahol Budapest frekventált részein most is

átlagosan minden harmadik lakás e céllal kel el.

Nagyon nem mindegy azonban, hogy hol és milyen ingatlanra esik a választás; nem minden lakással lehet elérni a vágyott hozamot.

Egy korábban igen ellentmondásosnak tartott jogszabály változott meg idén január elsejétől. A 2018 végéig hatályos szabályozás ugyanis a bérbeadó bevételeként értelmezett minden olyan rezsiköltséget, amelyet – miután elkérte a bérlőtől – a lakás tulajdonosa fizetett be a szolgáltatóknak. Sokan értetlenkedhettek a rendelkezésen, hiszen a bérbeadó ezzel nem jutott valódi bevételhez, csupán elkérte bérlőjétől azt az összeget, amit később egy az egyben be is fizetett, mégis adóznia kellett utána.

A jogszabályváltozással azonban a rezsiköltségek nagy része mentesült az adózás alól, persze nem az összes.

Nem vonatkozik a könnyítés a közös költségre, a takarítási díjra, a közös képviselő díjazására, a biztosításra vagy egy felújítási alapba történő befizetésre.

Azoknak a bérbeadóknak csökken a módosítással az adóalapjuk, akik a víz, a villany, a gáz, a hideg- és a meleg víz, a távfűtés, az internet, valamint a telefon költségének befizetését nem bízzák bérlőikre. Igazi könnyebbséget azonban azoknak jelenthet a jogszabályváltozás, akik egyszerre több lakást is kiadnak, hiszen ebben az esetben, jó szervezéssel lakásonként több tízezer forint is megspórolható évente. Az érintettek pedig egyre többen vannak, főleg az újépítésű lakások esetén nagy a befektetési célú vásárlások aránya.

„A főváros központi területein ma minden harmadik újépítésű lakást befektetési céllal vásárolnak, ez az arány pedig várhatóan marad a közeljövőben is” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az újépítésű társasházi lakások átadása várhatóan idén fog tetőzni; Budapesten például 13,5 ezer lakás épülhet meg ebben az évben.

Ezek ma még, az elmúlt évek két számjegyű áremelkedése után is jó befektetésnek számítanak, a lakásárakhoz viszonyított magas bérleti díjak miatt.

A fővárosban főként Angyalföld, a XI. és a IX. kerület a sláger,

de Sopron, Székesfehérvár, Győr, Debrecen és a Balaton környéke is vonzó célpont lehet a kiadási céllal lakást vásárlóknak.

„Egy gondosan megválasztott újépítésű ingatlan, a jövőbeni értéknövekedéssel nem is számolva, még ma is 4-5 százalékos bérleti hozammal kecsegtethet” - vélekedett Valkó Dávid. Az elemző viszont rámutatott, hogy mára nem olyan könnyű nyereséget termelni egy lakással, mint régebben, mivel Budapesten idén már átlagosan nagyjából 750 ezer forintot kell fizetni egy újépítésű lakás négyzetméteréért.

Ahhoz, hogy egy befektető biztonsággal elérhesse ezt kívánt hozamot, olyan ingatlant kell vásárolnia, amely minden paraméterében megfelel a kívánalmaknak, ezért is érdemes ingatlanközvetítő szakember tanácsát kérni – tette hozzá az elemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×