Infostart.hu
eur:
365.5
usd:
317.23
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya

Több az új munkahely, de az álláskeresők száma is nőtt februárban

A bejelentett új állások, de az álláskeresők száma is nőtt februárban januárhoz képest - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci adatokból.

A 2013. februári zárónapon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 676 500 álláskereső szerepelt, januárhoz képest 4,3, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 4,6 százalékkal nőtt a létszámuk.

A legtöbb álláskereső továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van: e két megye a teljes állomány csaknem negyedét adta.

Februárban több mint 325 000 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, egynegyedük álláskeresési, a többség pedig szociális támogatásban részesült.

Az év második hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 15,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív munkanélküliségi szint pedig 10,2 százalékos értéket mutatott. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma 2012 novembere és 2013 januárja közötti időszakban 486 400 főt tett ki, amely 11,2 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.

2013. februárban a nyilvántartásban 77 500 pályakezdő szerepelt, számuk januárhoz képest 5, 2012 februárjához képest pedig csaknem 27 százalékkal emelkedett. A legtöbb fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben tartották nyilván, de e két megye mellett még jelentős a Hajdú-Biharban regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is. A legalacsonyabb a pályakezdő álláskeresők aránya a fővárosban, Pest, Győr-Moson-Sopron és Zala megyékben.

A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma a zárónapon több mint 183 ezer volt, az összes állás nélkülihez viszonyított hányaduk egy hónap alatt 0,4 százalékponttal 27,1 százalékra csökkent, éves összevetésben ugyanakkor 6 százalékkal emelkedett.

A legkisebb arányú "tartós munkanélküliséget" Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében regisztrált az NMH.

Február folyamán a foglalkoztatók összesen 22 700 üres álláshelyet jelentettek be első alkalommal, amely az előző hónaphoz képest 10,4 százalékos növekedést jelentett, több mint 76 százalékos visszaesés ugyanakkor 2012 februárjához képest.

A legtöbb új munkaerőigény Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyéből érkezett, az e három megyében megjelenő új álláslehetőségek a teljes kínálat 37,3 százalékát tették ki.

Így összesen 2013. februárban 43 900 munkaerőigény kiközvetítése valósulhatott meg, amelyből a zárónapon mintegy 26 000 állás maradt betöltetlen. A legtöbb munkaerőigény a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágból érkezett februárban.

Februárban 15 cég jelezte létszámcsökkentési döntését, mely 1146 munkavállaló munkahelyének megszűnését jelentette. Az előző hónaphoz képest 22,6 százalékkal, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 56,7 százalékkal mérséklődött a csoportos létszámleépítésben elbocsátandók létszáma.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×