Infostart.hu
eur:
365.5
usd:
317.23
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya

Gyakoribbak lesznek az áramszünetek Európában?

Az energetikai iparág szereplői a legnagyobb kihívást a fejlesztésekhez szükséges forrásszerzésben látják, és attól tartanak, hogy a beruházások finanszírozási gondjai gyakoribb áramszünetekhez vezethetnek Európában - derül ki a PwC felméréséből, amelyben 43 ország 72 energetikai vállalatának felső vezetői vettek részt.

"A következő két évtizedet a megújuló és a gázalapú termelés arányának további növekedése és a fogyasztókért folyó verseny erősödése jellemzi majd. A legnagyobb kihívást azonban a beruházásokhoz szükséges források előteremtése, valamint az ellátási problémák okozzák majd" - foglalja össze Osztovits Ádám, a PwC Magyarország tanácsadási üzletágának cégtársa a felmérés eredményét közleményében.

Az iparági szereplők a felmérés szerint egyre növekvő fenyegetettséget látnak a fogyasztók fizetőképességének csökkenésében. Véleményük szerint Európában és Észak-Amerikában a következő 20 évben jelentősen megnő azon háztartások száma, amelyeknek alapvető energiaszükségletük fedezése is anyagi problémát okoz.

A felmérés szerint a hálózatfejlesztés költségei ebből adódóan kevésbé háríthatóak át a fogyasztókra. A fejlesztések elmaradása miatt az európai válaszadók fele számít az áramszünetek számának növekedésére, és csak 16 százalékuk várja a helyzet javulását.

A közeljövőben a válaszadók közel 70 százaléka tervez valamilyen nagyobb beruházást, 55 százalékuk gázalapú termelői kapacitások létesítését. A finanszírozás más iparágakhoz hasonlóan az energetikai cégvezetők 80 százaléka számára is gondot okoz.

A megújuló energiák szerepe alapvetően megváltozik 2030-ra: a válaszadók 80 százaléka szerint a tradicionális megújuló energiaforrások, mint a víz, a szél és a nap húsz éven belül támogatások nélkül is versenyképes lesznek. A kutatásban részt vevő vállalatok "energiamixében" a nem fosszilis energia aránya 2030-ra a jelenlegi 34 százalékról várhatóan 43 százalékra nő, ám még ez is távol van a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos korlátozásához szükséges, 2035-re előirányzott 58 százalékától.

Szkeptikusak a vélemények a fosszilis üzemanyagok kivezetésének támogatását illetően, a válaszadók közel fele szerint 2030-ig nem váltják be a reményeket az előirányzott energiahatékonysági programok. Véleményük szerint a befektetések középpontjában, a továbbiakban is a gázfejlesztések lesznek, Kína és egyéb gyorsan fejlődő országok növekvő keresletének köszönhetően. Az iparági szereplők gázfelhasználása 2030-ra várhatóan 29 százalékról 33 százalékra nő majd.

Az okos hálózat elterjedését szinte biztosra veszik a válaszadók, 27 százalékuk attól tart, hogy fő versenytársuk a jövőben egy, az energiaiparon kívülről érkező, bejáratott márkanevű cég lesz más iparágból, például a telekommunikációs szektorból, vagy a pénzügyi szektorból.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×