A telefonadó és a kiskereskedelmi válságadó miatt is megindítja az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen - értesült megbízható forrásból a BruxInfo.

A testület csütörtökön jelenti be, hogy mely tagországok ellen milyen ügyekben indít, vagy éppen léptet újabb szakaszba jogsértési eljárásokat. A portál úgy tudja, közöttük lesz a két adóval kapcsolatos eljárás megindítása is.

A telefonadót idén májusban fogadta el az Országgyűlés, eszerint július elsejétől hívásonként, és megkezdett percenként 2 forintot kell fizetni a fogyasztóknak. Június elején viszont a parlament máris módosította a jogszabályt, a magánszemélyek számára 400, a cégek számára 1400 forintos felső határt szabva az adó mértékének.

A telefonadó kifejezetten a távközlési szektorban működő cégeket érinti, így az ipar már korábban jelezte, az erről szóló törvény ugyanúgy sértheti az uniós jogot, mint a 2010-ben bevezetett telekommunikációs adó, amely jelenleg az Európai Bíróság asztalán fekszik.

Hasonló okok miatt indít kötelezettségszegési eljárást a Bizottság a kiskereskedelmi válságadó ellen is. A 2010 nyarán bevezetett átmeneti adó mértékét a kiskereskedelmi vállalkozások árbevétele alapján állapítanák meg.

Uniós források megerősítették a BruxInfo szerdai hírét, amely szerint a Bizottság csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indít az étkezési utalványok piacán bekövetkezett változtatások miatt is.

Emellett a második szakaszába léphet a már korábban megindított eljárás a tojótyúkok ketrecmérete kapcsán hatályos EU-jogszabályok nem megfelelő alkalmazása, valamint a pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt is.

Magyarország nem kívánja módosítani a törvényeket

Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt, mivel a kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság által vitatott magyar jogszabályhelyek teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca arra reagált, hogy az Európai Bizottság hivatalos figyelmeztetést intézett Magyarországhoz a bolti kiskereskedelmi és a távközlési különadó miatt, valamint felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét.

A gazdasági tárca hangsúlyozta: Magyarország kész arra, hogy álláspontját mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje.

Az NGM emlékeztet arra, hogy a bizottság az ágazati különadót illetően két - a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési szektor által fizetett ágazati különadó kapcsán indított - eljárásában is azt kifogásolja, hogy a jogszabály hátrányosan ítéli meg a nem magyar tulajdonú adóalanyokat azzal, hogy az adó alapja a nettó árbevétel és nem a nyereség, mértéke pedig sávosan progresszív, és emiatt a külföldi tulajdonú társaságok fizetik az adó nagy részét.

A magyar kormány álláspontja szerint az érintett társaságok teherviselő képességét jól kifejezi az, ha az adóztatás az árbevétel alapján történik. A bizottság álláspontjával szemben nem valósul meg diszkrimináció azáltal, hogy az adót főképp a külföldi tulajdonú társaságok fizetik, hiszen ez szükségszerű, mivel e társaságok súlya az érintett szektorokban, sőt a magyar gazdaság egészében meghatározó - hangsúlyozza az NGM.

Az Európai Bizottság ezen felül kifogásolja a házi pálinkafőzés adómentességére vonatkozó szabályozást is, álláspontjuk szerint a mentesítés uniós jogba ütközik. Ennek kapcsán az NGM kiemeli, hogy a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része, Magyarország pedig - hasonlóan más uniós államokhoz - biztosítani akarja e hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány - a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát.

Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is - közölte az NGM.