A legnagyobb ismeretlen az, vajon sikerül-e Washingtonban megkötni a kompromisszumot, és az utolsó pillanatban - keddig - mégiscsak megemelni az Egyesült Államok kormányzati adósságkorlátját. Különben az amerikai kormány technikai fizetésképtelenségbe kerülhet.

A múlt héten a legtöbb elemző és maga az amerikai kormány is nyugtatni igyekezett a piacokat, hogy "kezdetben" ennek nem is lenne érezhető hatása, azonban hosszabb távon a következmények szinte beláthatatlanok, különösen, ha a hitelminősítők - amint ígérik - rontják az amerikai kormányzat osztályzatát a mostani, lehető legjobb "AAA" szintről.

Közben ismét fel-felcsap a gőz az euróövezeti államadósság-válságból is: a múlt héten nőttek az olasz és a spanyol hozamok, majd pénteken a Moody's közeli leminősítés esélyével figyelőlistára tette a spanyol kormányzati adósság egyelőre első kategóriás "Aa2" besorolását.

A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója pénteken 0,65 százalékos napi veszteséggel 1.082,65 ponton végzett, 3,48 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt, és 2,42 százalékkal az előző pénteki záró alatt. A világválság előtti utolsó "békeévet", 2007-et 1506,61 ponton végezte, ezt azóta sem érte el.

Ez - az európai tőzsdei tőkeérték 70 százalékát fedő - mutató március óta nem esett ekkorát egy hét alatt. A múlt héttel együtt tizenhárom hétből tizenegyet fejezett be alacsonyabban az előzőnél, ilyen tartós veszteségsorozata nem volt 1998, az ázsiai fizetési válság óta. Ebben most már az is benne van, hogy a múlt hét végén a vállalatok és a bankok a vártnál rosszabb második negyedévi eredménybeszámolókat közöltek, és többnyire további nehézségeket jósoltak. Az eddig jelentő nyugat-európai cégeknek csak a fele érte el vagy haladta meg a piaci várakozásokat.

A New York-i értéktőzsde fő mutatója, a Dow Jones ipari átlag (DJIA) a múlt hetet 4,2 százalékkal, az S&P 500-as gyűjtőmutató 2,1 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 3,6 százalékkal alacsonyabban végezte, mint az előzőt, miután az amerikai GDP második negyedévi alakulásáról pénteken megjelent adat sokkal gyengébb volt a vártnál.

Egyelőre nem látszik ok, amiért a svájci frank diadalmenete véget érne, annál is kevésbé, mivel nem igazolódtak azok a remények, hogy a dollár teljesen visszaszerzi hagyományos menedékvaluta szerepét és tekintélyét, mióta a Fed június végén befejezte utolsó mennyiségi enyhítő programját, azaz nem folytatja a pénzhígítást. Az ettől várt hatást egyelőre semlegesítette az adósságplafon-vita és az amerikai gazdaság gyenge teljesítménye.

Az euró 1,4382 dollár volt péntek este vételi oldalon a bankközi piacon, 0,18 százalékkal jobb az egy héttel korábbi 1,4356 dollárnál, 7,42 százalékkal jobb, mint tavaly év végén. Messze van idei csúcsától, az 1,4939 dollártól, amelyet május 4-én ért el; ez a legmagasabb volt 2009. december 4-e óta is.

A piaci kockázatkerülés kevéssé kedvez most a dollárnak, viszont rekordról rekordra emeli a svájci frank és az arany árát.

Az arany péntek este unciánként (31,1 gramm) 1.623,95 dollár volt azonnali szállításra Londonban, jóval drágább az egy héttel korábbi 1.605,20 dollárnál. Pénteken napközben ismét történelmi rekordot döntött 1.632,75 dolláron. A mostani rekordsorozat július 13-án kezdődött 1.590,15 dolláron, miután az addigi árcsúcs, 1.575,95 dollár, május 2-a óta állta a sarat. Az 1.600 dollárt először július 18-án lépte át az arany ára.

Péntek este az euró 1,1313 svájci frank volt vételi oldalon, 3,71 százalékkal rosszabb az egy héttel azelőtti 1,1749 franknál, 9,55 százalékkal gyengébb, mint év végén. Pénteken napközben újabb történelmi mélypontra, 1,1300 frankra zuhant az ára.

A dollár sem bír a svájci valutával: a múlt héten már szinte minden nap új és új történelmi mélypontot ért el, az utolsó pénteken volt 0,7851 frankon.

E fejlemények "mellékhatásaként" pénteken a forint is történelmi mélypontot ért el a svájci frankkal szemben 239,07/frankon.