Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Toyota-hatás: válságmenedzselési lázban égnek a japán vállalatok

A Toyota-botrány felébresztette a japán vállalatokat, amelyek hirtelen az amerikai válságmenedzselés tudománya, a "crisisu managemento" felé fordultak - írta a pénteki The Wall Street Journal.

Japán cégek - megriadva attól, hogy mekkora kárt tettek a Toyota autógyár hírnevében a visszahívási kampány és a problémákra adott késedelmes válasz kapcsán megfogalmazott éles amerikai kritikák - tanácsadókat és PR-szakembereket vettek fel, hogy közelebbről is megismerkedhessenek a válságkezelés elemeivel.

A válságmenedzselés az Egyesült Államokban nagy múltra visszatekintő szaktudomány, a szigetországban azonban viszonylag új diszciplína. A Toyota tengerentúli fiaskója - elemzők továbbra is találgatják, hogy a vállalat mikor és milyen mértékben lesz képes helyreállítani egykori hírnevét - hangos ébresztő volt a nemzetközi érdekeltségű japán cégek számára. Rájöttek: sokkal fürgébben kell reagálniuk a felmerülő problémákra.

A Weber Shandwick és a Fleishman Hillard, a világ két vezető PR-cégének szakemberei sorra járják a japán vállalatokat a feldolgozóipartól kezdve a szolgáltatási szektorig, hogy megtanítsák nekik: milyen tanulságai vannak a Toyota-ügynek, miképpen javíthatnak válságkommunikációjukon.

Shin Tanaka, a Fleishman Hillard japán igazgatója rámutatott: ez nemcsak Toyota-ügy, ez a japán vállalatok ügye.

A japán cégek irányítását, jóllehet globális jelenlétük hatalmas, még mindig szigorú vertikális szerkezet jellemzi, amelyben a döntések fentről lefelé, az anyaországtól külföldre haladnak, az információ áramlása a különböző vállalatrészek között korlátozott - írta a New York-i üzleti újság.

Akihiko Kubo, a Weber Shandwick japán vezetője kifejtette: Japánban a világon a legalacsonyabb a születési ráta, a hazai kereslet szűkül, ezért a cégek nemzetközi piacokat keresnek. A globális műveletekben nem alkalmazható a japán piacon működő modell - tette hozzá.

Hideyuki Yamamoto, a Japan Tobacco szóvivője - ez a harmadik legnagyobb japán cigarettagyártó cég, amelynek élelmiszeripari érdekeltségei is vannak - elmondta: megvizsgálják, tanulhatnak-e az amerikai válságmenedzselés módszereiből. Kifejtette, már elkezdték olyan rendszer működtetését, amelyben a cég hírnevét veszélyeztető rossz hírek a lehető leggyorsabban eljuthatnak a felső vezetéshez.

A Toyota a múlt héten hozta létre Üzleti Reform Kaizen (Fejlesztési) osztályát a belső és külső kommunikáció javítása céljából. A részleg vezetője - aki a fogyasztókkal, a részvényesekkel, a beszállítókkal, a médiával és a kormánnyal való kapcsolattartást is összefogja - közvetlenül Akio Toyoda elnöknek fog jelenteni. A vállalat ezenkívül a merev vertikális információáramlást horizontális kommunikációs csatornák megnyitásával akarja oldani.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×