A különadót várhatóan adómódosítóként nyújtanák be, és ha elfogadja az Országgyűlés, akkor jövő évtől vonatkozik minden e területen dolgozóra és minden munkaszerződésre.

Az MTI információi szerint a kormány terve az, hogy a többségi állami, önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalóinak a havi, bruttó fizetésük kétmillió forint feletti részét adó formájában vonnák el, és az visszakerülne a központi költségvetésbe.

A parlament előtt már van egy szocialista törvényjavaslat, amely kimondaná, hogy jövő évtől a köztulajdonú gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személy személyi alapbére, illetve a vezetők havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke keresetének (amely ma csaknem nyolc millió forint) egynegyede lehet. Ez a bérplafonról szóló a rendelkezés csak jövőben köttetendő munkaszerződésekre vonatkozna.

Az MSZP-frakció hétfői ülése után Mesterházy Attila frakcióvezető azt mondta: a képviselőcsoport egyeztetéseket kezd a kormánnyal, hogy az állami és az önkormányzati cégeknél a kétmillió forint feletti fizetéseket különadó sújtsa.

A politikus elmondta, a nap folyamán azért kezdenek egyeztetést a Pénzügyminisztériummal, hogy a bérplafonon túl hogyan lehetne rendezni a kétmillió forint feletti fizetéseket az állami és az önkormányzati cégeknél.

A frakcióvezető közölte: azt javasolják, hogy Szlovéniához hasonlóan a kétmillió forint feletti fizetések e feletti részét sújtsa egy különadó. Hozzátette: Szlovéniában ennek az adónak a mértéke 90 százalék, az MSZP azt javasolja, hogy Magyarországon ez 100 százalékos adókulcs legyen.

A Portfolio és az InfoRádió korábbi, állami cégvezetők fizetését vizsgáló cikkéből kiderül, hogy mely vállalatok vezetőit érintené a jövő évre tervezett különadó. Amennyiben eltekintünk a jegybankárok fizetésétől (Simor András jegybankelnök és két alelnök havi bruttó bérétől), akkor messze a legnagyobb "visszafizetést" a 4-es metró projektmenedzsere, Klados Gusztáv lesz kénytelen elkönyvelni. Ha a parlament elfogadja a szocialisták javaslatát, akkor havonta hat millió forintot meghaladó összeget utalhat vissza az államkasszába.

A bankárok állnak az élen az "állami" cégvezetők fizetésének rangsorában. Így a 100 százalékos különadó bevezetésével például a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Export-Import Bank első embere havonta 1,6 millió forinttól esne el. A legnagyobb vesztesek között lenne az MNV vezérigazgatója a maga 1,5 milliós havi befizetésével és a MÁV vezére az 1,4 millió forintos havi "többletelvonással".

Több olyan állami tulajdonban, illetve felügyelete alá tartozó vállalat is van, ahol egyszerre több vezető beosztású munkavállalót is érintene a kilátásba helyezett különadó. Így például a Magyar Postánál nemcsak a vezérigazgatónak, hanem a pénzügyi, valamint az általános vezérigazgató-helyettesnek is fizetnie kellene a különadót. A MÁV Zrt.-nél négy embert érintene a tervbe vett adómódosítás, a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél pedig a vezérigazgató mellett a törzskari vezérigazgató-helyettest is sújtaná a többletteher. (Ezek az alábbi listából derülnek ki).