A rendkívül kedvezőtlen régiós híradások közül kiemelkedik, hogy Ukrajna első negyedévi hazai összterméke 20,3 százalékkal, rekord mértékben esett éves szinten, míg a tavalyi első negyedévben még 6,3 százalékkal nőtt a GDP. Az ukrán gazdaság év eleji helyzetéről eddig nem látott napvilágot hivatalos adat, miután a statisztikai bizottság felhagyott a havi adatközléssel, és helyette csak negyedéves számokat hoz nyilvánosságra.

A cseh ipart is fogva tartja a válság, májusban éves szinten 21,7 százalékkal csökkent a szektor kibocsátása. Elemzők csalódást keltőnek nevezték az adatot, amelyet tovább árnyal, hogy a cseh statisztikai hivatal 27,6 százalékos zuhanást mért az új rendelések értékében is.

Szakértők szerint duplájára emelkedhet a 2009-es szlovák államháztartási hiány. A Reuters által megkérdezett elemzők a GDP 5,5 százalékának megfelelő deficitet várnak, a tavalyi 2,2 százalék után. A hiánynövekedés okaként elsősorban a csökkenő állami bevételek, például a munkanélküliség növekedése miatt is emelkedő állami kiadásokat említették. A szlovák kormány az idei évre eredetileg 2,1 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számolt.

Nehéz helyzetbe kerülhet Szerbia is, ahol az első féléves költségvetési hiány várakozást meghaladó növekedésére számítanak, ami miatt Belgrád eleshet a már megítélt IMF-hitel második részletétől. Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) márciusban állapodott meg egy 3 milliárd eurós, két év alatt lehívható készenléti hitelről, amelynek felhasználását a pénzügyi szervezet komoly feltételekhez kötötte. A belgrádi kormány április elején Szerbia történetének legnagyobb pénzügyi kiigazítási programját fogadta el, amely 1 milliárd euró költségvetési pénz (89 százalékban kiadáscsökkentésből, 11 százalékban bevételnövelésből származó) megtakarításáról szólt.

Romániában hétezer dolgozót küld kényszerszabadságra a román állami vasutak teherszállító részlege július elsejétől. A társaság igazgatója szerint a 17.500 dolgozót foglalkoztató állami vállalat a megrendelések csökkenése miatt egyelőre három hónapig küldi kényszerpihenőre a dolgozókat, akik ez idő alatt megkapják fizetésük 75 százalékát. Az intézkedés a vállalat alkalmazottainak 40 százalékát érinti.

Ezzel egy időben kedvezően alakult a német munkanélküliségi ráta, az országban ugyanis 8,1 százalékra mérséklődött a munkanélküliség júniusban a májusi 8,2 százalékról. A szokásos tavaszi-nyár eleji munkapiaci élénkülés azonban idén a válság miatt igen gyenge volt. A korábbi években jellemzően körülbelül 120 ezren találtak munkát júniusban, idén még ötvenezer embernek sem sikerült elhelyezkednie.

Az orosz kormányfő szerint az oroszországi bankároknak az idén le kell mondaniuk a nyaralásról a válság miatt. Vlagyimir Putyin szerint az állami bankoknak a következő időszakban minden erejüket össze kell szedniük, hogy elbírálják a beérkező hitelkérelmek zuhatagát.

A BUX a nyitástól délután egy óráig csekély mértékben ugyan, de emelkedett, majd kicsit csökkent, 15 órától pedig jelentősebben, 2,93 százalékkal esett zárásig. A Mol árfolyama 4,70 százalékkal 11.950 forintra csökkent, az OTP részvények ára 4,25 százalékkal 3.490 forintra esett. Az MTI által megkérdezett szakemberek elsősorban a nagy, intézményi befektetők távolmaradásával, illetve a kisbefektetők profitrealizálásával magyarázták az esést.

A forint a térségbeli devizák általános árfolyamerősödése közepette törhetett előre, külön segítséget kapva a parlament által elfogadott adócsomagtól és a várakozásoknál jobb fizetési mérleg adattól. Délután négy órakor az eurót 272,60 forinton jegyezték a hétfő délutáni 276,31 forint után, míg egy dollárért 193,95 forintot, egy svájci frankért pedig 178,77 forintot kellett adni.