Eddig az Európai Bizottság által felajánlott összegből költött az ország, tavaly és idén is 1-1 milliárd eurót. Ez a legkedvezőbb, a teljes, 5-6 százalékos kamatozású hitelcsomagból a legalacsonyabb kamatokkal bír, mivel az Európai Bizottság pontosan ugyanazokkal a feltételekkel adta tovább Magyarországnak, mint amilyenekkel megszerezte azt - közölte Borbély László András.

Az ezen felüli, már lehívott összeg a Magyar Nemzeti Banknál van betét formájában, így a devizatartalékainkat növeli, és olyan biztonságot ad az országnak, amilyenben sosem volt - véli a szakember. Borbély László András rámutatott arra is: idén a hitelkeretből 6,1 milliárd eurót, azaz 1 800 milliárd forintot használ fel az ország a tervek szerint.

Az államadósság finanszírozására idén 6 000 milliárd forintot kell fordítani. Az idei eddigi kötvénykibocsátás az ennek megfelelően kialakított tervek szerint alakult, azaz az első két hónapban valamivel kevesebb, mint 700 milliárd forintnyi értékpapírt adott el az ÁKK, csaknem 100 milliárd forinttal kevesebbet, mint amennyit adósságszolgálatra költött. A különbség finanszírozására volt szükség a nemzetközi hitelre, és éves szinten is az adósságszolgálat 20 százalékát finanszírozza az ország a hitelkeretből.

A hitelcsomag

A 20 milliárd eurós hitelből 12,5 milliárdot nyújt a Nemzetközi Valutaalap, és 1 milliárdot a Világban. Az összeget 2010 márciusáig lehet lehívni, visszafizetése pedig 2011-ben kezdődik el, és 3-5 évig tart. A lehívás és a felhasználás azonban nem azonos, ahogy a vezérigazgató-helyettes elmondta, jövő márciusig lehívnunk kell a forrást, amely az elkövetkező évekre nagy biztonságot jelenthet az országnak.

Ezek ugyanis alacsonyabb kamatozásúak, mint amilyen hiteleket az ország kaphatna, amelyre nagyon egyszerű a magyarázat: az IMF vagy a Világbank kockázati besorolása nem azonos Magyarországéval.

Az ország tehát jobban jár, ha szükség esetén inkább ehhez nyúl, és nem devizakötvényt bocsát ki. A forintért, azaz a hazai piacra kibocsátott állampapírokkal és kötvényekkel azonban más a helyzet. Erre ugyanis van kereslet. Ahogy Borbély László András elmondta, most minden ország a saját piacára bocsát ki állampapírokat, a nemzetközi bizalom ugyanis megrendült, a hazai azonban nem. Természetesen az Államadósság Kezelő Központ ezeket sem tudja olyan nagyságrendben értékesíteni, mint 2008 szeptembere előtt, de az sem igaz, hogy a piac befagyott volna.

A szakember épp ezért cáfolta, hogy az országot akár rövid, akár hosszú távon államcsőd fenyegetné. Mint mondta, két ok is van arra, ami miatt nem kerülhetünk ilyen helyzetbe: egyrészt az állampapír-eladás, ami a hírekkel ellentétben nem fagyott be, a másik pedig a nagy összegű nemzetközi hitelcsomag, amely több évre biztosítja a finanszírozást.