Az inflációs folyamatok alakulása teret engedne akár egy agresszív kamatcsökkentésnek is, a befektetői bizalom eltűnése, továbbá az IMF óvatosságra intő ajánlása megköti a monetáris tanács kezét - így látja a helyzetet Dunai Gábor, az OTP elemzési központjának elemzője, egyben a piac általános véleményét is összefoglalva.
Piotr Kalisz, a Citibank térségi elemzője kiemelte: a kamatvágás nem csak a kedvező inflációs kilátások, hanem a recessziós veszély miatt is jó döntés lehetne, ám a jegybanknak érdekében áll a kamatkülönbözetet olyan szinten tartani, hogy az stabilizálja a forintot, illetve enyhítse a leértékelődési nyomást.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője azt mondta: nem számít kamatcsökkentésre, amíg a globális kockázatkerülés magas és a piacok normális működése nem áll helyre, mivel addig az árfolyam hirtelen és nagymértékű gyengülésének is magas marad a kockázata. Ez az infláció szempontjából sem kívánatos, de most a pénzügyi stabilitási szempontok az elsődlegesek - tette hozzá.
Orbán Gábor, az Aegon Befektetési Alapkezelő szakértője ugyanakkor úgy látja, hogy van tere az erőteljes kamatvágásnak már hétfőn is. A makroelemző szerint a tanács az idei két ülésén 100-100 bázispontot vághat.
Az első kamatvágásra jövőre kerülhet sor, a megkérdezett szakértők túlnyomó többsége az első negyedévre (jellemzően február-márciusra) teszi az első ilyen lépés bekövetkeztét. Innentől kezdve viszont nagyon jelentős, 3,5 százalékpontos mérséklést vár a piac az év végéig.
A csökkentési várakozásoknak nyilvánvaló oka az abnormálisan magas kamatszint, ami a 300 bázispontos, spekulációt mérséklő októberi kamatemelés eredményeként alakult ki. Vagyis a lazítás egyfajta korrekciónak értékelhető, és a válaszokból az tűnik ki, ezt egyrészt a várhatóan előbb-utóbb javuló nemzetközi környezet, illetve a kedvezőbbé váló megítélés, másrészt a gyenge reálgazdasági teljesítmény motiválhatja majd.
Három megyére adtak ki viharjelzést - ítéletidővel ront ránk a hidegfront