Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
330.58
bux:
116783.9
2026. január 12. hétfő Ernő
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Thérese Blanchet, az Európai Tanács főtitkára (j3) a kormány tagjai társaságában az Európai Unió Tanácsa soros magyar elnökségének első kormányülésén a Karmelita kolostorban 2024. július 3-án. Az asztalnál balról Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára (b2), Bíró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója (b3), Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (b4) és Nagy István agrárminiszter (b5), szemben középen Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (b6) és Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (b7), jobbról Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter (j6), Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (j5), Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (j4), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j2) és Tuzson Bence igazságügyi miniszter (j).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Megvan a kormány második félévi törvényalkotási programja

Számos nagy horderejű törvény és kormányrendelet születhet ősszel és télen.

Az eddigi gyakorlatot figyelembe véve az Országgyűlés várhatóan szeptember végén kezdi meg a munkát. Ilyenkor általában a miniszterelnök is felszólal. Orbán Viktor a tavaszi ülésszak első napján, február 26-án is beszédet mondott napirend előtt, akkor az államfőválasztás, a gyermekvédelem, a svéd NATO-csatlakozás és az orosz-ukrán háború voltak a legfontosabb témái. "A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kellene, hanem véget vetni neki. Meggyőződésünk, hogy a béke az európaiak, az ukránok és az oroszok érdeke is" – fogalmazott.

A kormány most nyilvánosságra hozta a második félévi jogalkotási programját. A 25 oldalas anyagban törvénytervezetek, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szerepelnek, tehát nem mindegyikről a parlament dönt majd. Biztosan az Országgyűlés elé kerül viszont a 2025-ös költségvetés, amelyet ezúttal nem nyáron fogadtak el, hanem télre halasztották a döntést. Indoklással Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szolgált egy korábbi Kormányinfón: "olyan mértékben fogja befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredménye a jövő évi költségvetési tervezést, hogy november közepén nyújtjuk be a költségvetést, és decemberben fogadjuk el. Reményeink szerint ez egy egyszeri megoldás, és utána visszatérhetünk az elmúlt évtizedben alkalmazott gyakorlathoz, hogy már nyárra megvan a jövő évi költségvetés".

A sok tucat tervezett rendelkezés közül nagy figyelemre és heves vitára számíthat Lázár János új személyszállítási törvénye, amely állampolgári joggá emelné az állam által szervezett közösségi közlekedést. A miniszter ennek érdekében minimális szolgáltatásként határozná meg, hogy a lakóhelyről a járásközpontba naponta háromszor el lehessen jutni átszállás nélkül, a járásközpontból a megyeszékhelyre, illetve onnan Budapestre pedig naponta kétszer, ugyancsak átszállás nélkül.

"Magyarországon 3100 település van, 500 magyar településen ez nem megoldott. 150-et egyáltalán nem kapcsoltunk be eddig a tömegközlekedésbe, 350-nél pedig mélyen hallgatunk arról, hogy ott mi is történik. És akkor nem mondtam még azokat a településeket, ahol ezt a minimális hármas szintet nem tudjuk teljesíteni, vagy nem érjük el" – fogalmazott.

Sok kormányrendelet megalkotását vagy módosítását is tervezi a kabinet. Egyebek mellett kimondanák, hogy a közbeszerzéseknél zöld szempontokat is kötelező figyelembe venni. Hozzányúlnának a lakossági tűzijátékok szabályaihoz, pontosíthatják a CSOK Pluszról, a falusi CSOK-ról és a babaváró támogatásról szóló jogszabályt, illetve a közterületi reklámok kihelyezéséről szóló rendeletet is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×