Kilőhették azt a Svájcból érkezett, jeladóval ellátott farkast, amely hónapok óta járta Magyarország erdeit, és épp távozóban lehetett Magyarországról Hidasnémeti környékén.

A történtekről jelenleg az Országos Magyar Vadászkamara sem rendelkezik sok információval, jelenleg a híradásokból tájékozódnak, de amennyiben bebizonyosodik, hogy az elkövető vadász volt, megkezdik az etikai eljárást - mondta az InfoRádióban a szervezet szóvivője, Földvári Attila.

"A vadászkamara részben hatósági feladatokat ellátó köztestületként ebben a pillanatban még nem bír illetékességgel az ügyben. Lesz egy bírósági ítélet, és ha annak lesznek olyan jogkövetkezményei, amelyek a vadászkamara intézkedését is igénylik, akkor nyilván el fogunk járni. Emellett

a saját etikai kódexünk és szabályzatunk szerint is eljárhatunk, el is fogunk,

amennyiben bebizonyosodik, hogy vadász az elkövető. De jelen pillanatban nekünk nincs teendőnk" - világított rá Földvári Attila.

Arra a kérdésre, hogy milyen gyakoriak az efféle bűncselekmények, akár épp farkaskilövés vagy orvvadászata, azt mondta, nincs tudomásuk ilyenről. Ámde:

"2014-ben volt egy eset, amikor egy medvét ejtettek el Nógrád megyében, annak meg is lett a meglehetősen szigorú, részben bírósági, részben vadászkamarai következménye, de alapvetően azt azért látni kell, hogy bármiféle nagyragadozó Magyarországon - lévén fokozottan védett fajokról van szó -, nem vadászható, nem elejthető semmilyen körülmények között, legalábbis vadász által, vadászterületen semmilyen esetben sem, mivel a vadászat a természetkezelés és a természetvédelem fontos eszköze is" - magyarázta.

Ezek után arra a kérdésre, hogy lehetséges-e olyan engedélyt szerezni, amellyel kilőhető farkas, egyszerű a válasz: "természetes élőhelyen semmilyen esetben, semmilyen körülmények között nem". Elméleti síkon azonban,

ha betéved lakott környezetbe, és ott emberek testi épségét veszélyezteti, ott a helyzetet "valamiképpen meg kell oldani", de ez már nem vadgazdálkodás vagy vadászati kérdés.

A tett akár 3 év szabadságvesztéssel is büntethető. De miért?

"A természetkárosítás már jó néhány éve büntetőjogi tényállás, és ha a cselekmény mással is összekapcsolódik, például orvvadászattal, tiltott eszköz használatával, állatkínzással, akkor komolyabb büntetés is lehet, de ez már a bíróság asztala. A konkrét üggyel kapcsolatban azonban felelőtlenség lenne feltételezésekbe bocsátkozni" - ecsetelte a kamarai szóvivő.

Egy ilyen eset nem mellesleg egyértelműen ront szerinte a vadásztársadalom renoméján, azáltal is, hogy jelen pillanatban nincs konkrét tudás az ügyben, de a hírekben már az jelent meg, hogy "vadász lőhette le a farkast".

"A mi berkeinkben legalább akkora felháborodást kelt

egy ilyen ügy, mint a nem vadász civil társadalomban vagy az állatvédők körében. Csak meg kell nézni a közösségi oldalakon a vadászok hozzászólásait a témában, kiviláglik, hogy nálunk is ugyanúgy áll a bál, fel vagyunk háborodva, mint bárki más."

E mentén viszont érdekes, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet 2019-ben készíttetett egy reprezentatív felmérést a vadászat megítéléséről, ebből pedig Földvári Attila szerint az derül ki, hogy Magyarországon nincs vadászellenesség, a tevékenységről pedig vajmi keveset tudnak, azt sem, hogy a vadászat természetkezelés, a vadgazdálkodás eszköze is, amelynek megvannak a jogi keretei, szabályai.