Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Forrás: Facebook/Gruppe Wolf Schweiz

Új helyen bukkant fel és rekorder lett M237, a vándorló farkas – itt a teljes útvonala

Immáron a legnagyobb távolságot dokumentáltan megtevő farkas Európában az a példány, mely tavaly nyáron Svájcból indult, a napokban pedig már Kelet-Nógrádban tartózkodott.

Az állatot követő Gruppe Wolf Schweiz közösségi oldalán megjelent poszt és térkép alapján az állat a múlt hét közepén a Mátra északi lejtője után Salgótarjántól délkeletre, majd Mátranovák és Bárna térségén keresztül tovább folytatta az útját keleti-északkeleti irányban.

A Graubünden Kantoni Vadászati ​​és Halászati ​​Hivatal tavaly márciusban látta el jeladóval a 2021-ben született állatot, mely korának megfelelően és összességében nem meglepő módon júniusban aztán vándorlásba kezdett. Már négy országot érintett, Svájcból először Olaszországba indult, de alig tíz nap után Ausztria felé fordult, és észak felé indult. Októberben Innsbruck közelében járt, majd szilveszterkor Bécs közelében tartózkodott. Utána a Duna mentén indult tovább, így érkezett Magyarországra.

Február közepe óta barangol hazánkban, és Budapest érintésével, majd vélhetően a Duna átúszásával a Börzsönyben bukkant fel,de most már elhagyta Nógrád megyét,

és valahol a magyar–szlovák határ környékén jár a jeladó szerint.

Menet közben végig alkalmazkodnia kellett a körülményekhez, járt 3500 méteres magasságban, átkelt folyókon, és felbukkant városi környezetben is. Általában céltudatosan haladt előre, de volt, hogy megállt néhány napra, egy alkalommal két hétre is: a kutatók szerint vélhetően erőt gyűjthetett vagy könnyű táplálékot találhatott.

  • Az M237 mostanra Európa-rekorder lett, mert a jeladó tanúsága szerint március 22-ig 1927 kilométert tett meg (légvonalban csak 829-et…).
  • Az Alan nevű németországi farkas 2009-ben 1550 kilométert tett meg, amikor Németországból Fehéroroszországig vándorolt, míg
  • a szlovéniai Slavc 2011-ben Olaszországig jutott, összesen csaknem 1200 kilométert megtéve.

Nemrégiben az InfoRádióban Szemethy László, a Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézet állatszervezettani és fejlődésbiológiai tanszékének egyetemi tanára arról beszélt, hogy Magyarországon akár meg is telepedhet M237, mert a Bükki Nemzeti Park területére beérve előbb-utóbb össze fog találkozni az ott élő farkasokkal, és az lesz a nagy töréspont. Ha olyan területre kerül, ahol amúgy is csak fiatal állatok jelennek meg, akkor van esélye rá, hogy meg tud maradni és esetleg még családot is tud alapítani. Mivel már itthon is szaporodik a farkas, vannak olyan fiatal egyedek, amelyek leválnak a családról, és a széli területek felé húzódnak.

"Elképzelhetőnek tartom, hogy egy ilyen kolbászoló fiatal nősténnyel összeakad, és akkor még talán egy üres területet el is tudnak foglalni"

– mondta Szemethy László.

A Bükki Nemzeti Park kameracsapdája is felvette az állatot, a kép itt nézhető meg.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×