Újraindul a főpolgármesteri posztért? – tette fel a kérdést Hír Tv Karácsony Gergelynek a 3-as metró felújításának átadási ünnepségén. A párbeszédes politikus egyértelmű igennel felelt, azaz a Párbeszédnek, amely már a "a zöldek pártja" kiegészítést is hozzáfűzte a nevéhez, lesz legalább egy politikai jelöltje 2024-ben az önkormányzati választásokon.

A gond csupán az, hogy az említett televíziós összeállításban megszólalt Gyurcsány Ferenc is, aki egyértelműsítette: komoly beleszólása van abba, ki indulhat az ellenzéki oldalon a választásokon. Például a főpolgármesteri posztért 2024-ben.

A Demokratikus Koalíció vezetője nem a levegőbe beszélt, olyannyira nem, hogy az elmúlt szűk egy évben az ellenzéki politikai formációk kárára is erősíti pártját. Erről egy beszédes lista árulkodik.

Herczeg Sándor politológus segítségével összeszámoltuk, hogy 2022 májusától 2023. március 13-ig kik, honnan és főleg hová "igazoltak át" a politikai porondon.

Összesítésünk szerint 28 olyan váltás történt az ellenzéki oldalon, amely már országos szinten is észrevehető. Listánkban szerepelnek nagyobb települések önkormányzati képviselői, polgármesterek és országgyűlési képviselők is.

A lényeg, hogy

a 28 politikusból 15-en a Demokratikus Koalíciót választották.

Amikor egy-egy ilyen váltást bejelentenek, akkor a közleményeknek van egy visszatérő motívuma.

"Hiszem, hogy a Dobrev Klára által vezetett árnyékkormány tud csak valódi alternatívát nyújtani az orbáni diktatúrával szemben" – ezt legutóbb, március 13-án Szabó Zsolt, Dunaújváros alpolgármestere írta. Ez egyfajta hűségeskünek tűnik, mert a DK az ilyen esetekben a válaszában rendszerint azt írja: "Büszkék vagyunk rá, hogy újabb politikus látja úgy, hogy csak az árnyékkormány és a DK jelentette kormányzóképes alternatíva vethet véget az Orbán-rendszernek." Március 5-én, amikor a független (korábban jobbikos) parlamenti képviselő, Varga Ferenc lépett be a DK-ba, ezzel fogadták: "A Demokratikus Koalíció üdvözli Varga Ferenc csatlakozását! Büszkék vagyunk rá, hogy újabb politikus kötelezte el magát mellettünk azért, mert úgy látja, hogy az árnyékkormány Magyarország egyetlen reménye arra, hogy...".

Az ilyen mondatok is mutatják, hogy a DK komolyan gondolja: 2024-ben,és főleg 2026-ban az ellenzéki oldalon csak ő marad majd. Nem véletlenül írta ki Gyurcsány Ferenc a Facebookra: "A DK lesz az otthona a Fidesszel szemben állóknak."

Ehhez, a jelen állás szerint a Momentumnak lehet néhány szava. Még akkor is, ha a listánkban a gyurcsányi 15-tel szemben három igazolást tudnak felmutatni.

A Momentum–DK párviadalban talán Miskolczi László, volt szolnoki alpolgármester megszerzése volt a legkomolyabb fegyvertényük, 2022 végén ezt erőteljesen hangsúlyozták. Összességében azonban nem lehetnek boldogok, mert legkevesebb hét politikust vesztettek tíz hónap alatt, az újpesti polgármester, Déri Tibor DK-ssá válása pedig igazi politikai gyomros lehetett a pártnak, de a sződligeti polgármester DK-ba igazolása sem lehetett nagy boldogság. Jelenleg a két párt külön meccsében:

DK–Momentum 4-1.

A közvélemény-kutatások is azt igazolják, hogy az ellenzéki oldalon két-három párt maradhat 2024 után. 2023-ban a DK a legerősebb ellenzéki párt, 12-20 százalékot mérnek nekik a teljes lakosságban, a Momentum 5-6 százalékra számíthat. A kakukktojás, a Mi hazánk, amely jobbról előzné a kormánypártokat és 7-9 százalékot tudhat magáénak. Van még egy sötét ló, pontosabban kutya, mert az MKKP-t volt már, hogy 5 százalék fölé is mérték, bár jellemzően 3-5 százalékra számíthatnak. Sőt, a biztos pártválasztókat elemezve mind a Nézőpont, mind a Medián "bejuttatná" őket a parlamentbe.

Nem ejtettük szót az MSZP-ről, de a volt országgyűlési képviselő és újbudai polgármester, Molnár Gyula DK-ba menetele óta csak az unalom és érdektelenség jellemzi őket, miközben a vizsgált időszak alatt négy politikust vesztettek, közülük hárman a Demokratikus Koalíciót választották.

A kérdés már csak az, hogy mekkora esélye van az ellenzéknek a Fidesz-KDNP ellen egy ilyen tisztulási folyamat végén, mondjuk 2024 májusában az EU-s és önkormányzati választásokon.

Török Gábor szerint szinte semmi. Az InfoRádióban a politológus arról beszélt, hogy "a magyar kormány helyzetét az ellenzék semmilyen formában nem tudja megingatni".

Csizmadia Ervin a februári évértékelők apropóján azt állapította meg az InfoRádióban, hogy Gyurcsány Ferenc törekvései – hogy minél több politikust vonzzon a DK-ba az ellenzéki oldalról – meglehetősen egyértelműek, még anélkül is, hogy erről beszélne. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint viszont Donáth Anna évértékelőjéből is világosan kitűnt, hogy a Momentum "fel akarja venni a kesztyűt" a már említett ellenzéken belüli dominanciaviszonyok formálására, amire Csizmadia Ervin szerint más ellenzéki vezetők pillanatnyilag nem is képesek, amiből kiindulva a jövő döntően a DK és a Momentum vetélkedéséről fog várhatóan szólni.

Mindenesetre a kormánypártok kényelmes többségben vannak. Ezt mutatják mind a közvélemény-kutatási adatok, mind a politikai közbeszéd, ahol az ellenzéknek inkább csak felvillanásai vannak. Ehhez képest az egyszázalékos pártok fennen hangoztatják, hogy 2024-ben, az EU-s választáson megméretik magukat. A kérdés már csak az, hogy miben bíznak. Az 5 százalékos bejutási küszöb miatt mandátumra aligha számíthatnak, egy félszázalékos szavazati arány 2026 előtt viszont megalázó alkupozícióba taszíthatja őket.