Rajnai Gergely elmondása alapján a kompetens, esélyes, esetleg már több ciklust is lehúzó jelöltekért nagy a verseny az ellenzéki oldalon, lásd, a Demokratikus Koalíció számos politikust halászott el más pártoktól.

Szerinte a szocialista pártnak a bejelentésekkel tehát az elsődleges célja: a megelőzés; hogy a már meglévő politikusai ne álljanak át más párthoz, hiszen, ha egyszer már valaki úgy nyilatkozott, hogy mondjuk MSZP-s színekben kíván indulni, kínos lenne azt a későbbiekben DK-s logóra cserélni.

Együtt vagy külön?

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője úgy véli, miután az önkormányzati választások túlnyomó többsége többségi jellegű, tehát egy nyertes van, muszáj lesz valamiféle koordinációt alkalmaznia az ellenzéknek. Mindemellett az sem elhanyagolható – amit nemcsak a legutóbbi jászberényi időközi polgármester-választás, de általában az elmúlt 5-10 évben az ellenzéki sikerek túlnyomó többsége is igazolt –, hogy

a pártnélküliség nagyon-nagyon népszerű

a magyar választók körében, ami az önkormányzati választások alkalmával ráadásul jól is kivitelezhető – jegyezte meg Rajnai Gergely.

Magyarán nagyobb esélye lehet a sikerre azoknak az indulóknak, akik azt tudják mondani, hogy ellenzéki pártok nélkül veszik fel a harcot mondjuk az Orbán-rendszerrel, vagy a helyi képviselőikkel szemben. A szakértő szerint feltehetően ilyen jelölteket kell majd sok helyen az ellenzéki pártoknak támogatniuk.

A fentieken túl ugyanakkor pártalapú kampányt is folytatniuk kell, hiszen várhatóan egy napon tartják majd az európai parlamenti választásokat az önkormányzati voksolással – emlékeztetett Rajnai Gergely. Megfogalmazása alapján igen ellentétes dolog lesz, hogy a szavazóknak egyrészt nagyon „pártosan” kell majd szavazniuk az EP-választáson, miközben előttük lesz egy olyan szavazólap is, amin feltehetően sok párt nélküli, vagy párthoz nem közvetlenül küzdő jelölt fog szerepelni.

Hozzátette: az ellenzék számára nagy dilemma lehet a kampányban, hogy hová is helyezze a hangsúlyt, hiszen az önkormányzati választásokon megszerzett pozíciók egyfajta bázist tudnak jelenteni a későbbi toborzásra, viszont az EP-választásos eredmény pedig a legfontosabb erőfelmérő, úgymond közvélemény-kutatás egy esetleges későbbi előválasztás vagy koordináció előtt.

Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely

Hódmezővásárhelyre, Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt személye miatt nyilván nagyobb figyelem irányul majd – a város tényleges súlyánál – az önkormányzati választáson. Rajnai Gergely szerint nem elképzelhetetlen, hogy az ellenzék soraiból ráindítanának valakit a sokat kritizált, gyakorlatilag mindenért hibáztatott polgármesterre, de mivel ez összességében ellenérzéseket szülne, esélyesebb, hogy csak fenyegetésként fog felmerülni. Annál is inkább, mert egy már hivatalban lévő ellenzéki polgármester/képviselő az ismertsége miatt

óriási előnyben van minden más indulóval, de még a pártlogókkal szemben is

– emelete ki az elemző, megismételve: az önkormányzati választásokon a személyes ismeretség nagyon fontos, Márki-Zay Péter neve pedig már nagyon jól ismert Hódmezővásárhelyen, így egy új jelölt óriási kockázat lenne az ellenzék részéről. Vagyis úgy gondolja, hogy ahol regnáló jelölt van, ott végül valamifajta megállapodás fog születni bizonyosan.

Azzal kapcsolatban, hogy Budapesten Karácsony Gergelynek mint hivatalban lévő főpolgármesternek kell-e majd esélyes ellenzéki kihívóval, vagy kihívókkal számolnia, Rajnai Gergely azt mondta, hogy a kérdés, hogy az ellenzék mennyire lesz elégedett vele. Szerinte őt is nehéz elmozdítani a pozíciójából. Ha tartanak is előválasztást, Karácsony Gergely neve olyan szinten ismert különösen az ellenzéki szavazók, de úgy általában a budapestiek körében, hogy

nagyon nehéz lenne bármilyen jelöltet felépíteni vele szemben

– magyarázta a Méltányosság elemezője, aki tehát nagyon valószínűtlennek tartja, hogy a jelenlegi főpolgármester jelöltsége veszélyben forogna.

Szerinte maga Karácsony Gergely jól tudja ezt, és igazából e köré próbálja majd felépíteni azokat a szövetségeket, amivel fenn tudja tartani a várost. Az viszont elképzelhető, hogy az ellenzéki pártok majd megpróbálják a budapesti politikában, városvezetési ügyekben sakkban tartani a főpolgármestert azzal fenyegetve, hogy esetleg ráindítanak vagy kevesebb erőforrást biztosítanak majd a kampányára – vázolta fel Rajnai Gergely.

Kormánypártok

Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint a Fidesz–KDNP – elsősorban az EP-választás miatt – inkább Európáról fog nagyobb hangsúllyal beszélni, ahogyan most is teszik, tehát, hogy a brüsszeli szankciók hogyan hatnak ki az emberek mindennapjaira. Ezzel szemben az önkormányzati problémák vélhetően a háttérbe fognak szorulni az országos kampányban, hiszen egyrészt önkormányzatilag sokkal nehezebb országosan egységes kampányt indítani, másrészt nehéz lejáratni az ellenfelet, hiszen az sokféle lehet, sokszor helyi civil jelölt, de 10-15 pártból is jöhet – tette hozzá a szakértő. Vagyis nem lehet egy egyértelmű ellenségképet felrajzolni, míg az EP-választáson ott a brüsszeli bürokrácia.

Nézőpont: a részleges összefogás borítékolható

A Nézőpont Intézet elemzője szerint az MSZP proaktív kíván lenni, és igyekszik az egész önkormányzati választás élére állni. Talabér Krisztián elképzelhetőnek tartja, hogy a szocialista párt úgy gondolja, hogy valódi erőt már nem képvisel, ezért gyorsasággal, a médianapirend uralásával majd nyomást tud gyakorolni a többi pártra. Megjegyezte, a polgármesteri és képviselő-testületi pozíciók sorsa vélhetően tárgyalásos úton vagy előválasztással fog eldőlni; ha végül az előbbi mellett döntenek az ellenzéki pártok, teljesen logikus és érthető az MSZP mostani cselekedetei.

A várható ellenzéki taktikát illetően az elemző úgy véli, hogy részleges összefogás mindenképpen lesz, noha a 2019 őszi és 2022 áprilisi modell látványosan megbukott; előbbi szövetségek azóta felbomlottak, utóbbi pedig egy nagy választási kudarcot eredményezett – magyarázta. Talabér Krisztián szerint

az ellenzéki pártok jelentős részének, kiváltképp a mikropártoknak létérdeke, hogy legyen valamiféle együttműködés.

Ebben a kérdésben a most hétvége döntő jelentőségű lehet, hiszen a DK és a Momentum is évértékelőt tart, ahol kiderülhet, hogy miként vélekednek a jövőről, az ellenzék helyeztéről, ami irányadó lehet az összefogást illetően is – vélekedett.

Talabér Krisztián – Rajnai Gergelyhez hasonlóan – azt mondta, hogy az önkormányzati- és EP-választásnak nem lehet azonos taktikával nekivágni, de szerinte az ebből fakadó nehéz helyzetet

az ellenzék magának köszönheti.

Az ellenzék számára a nagy dilemma ugyanis a külön vagy együtt indulás, tehát az erőviszonyok eldöntése, az utóbbi években ezt a megmérettetést azonban rendre megspórolták azzal, hogy az összefogás mellett tették le a voksukat, vagyis nem tudni, hogy mekkora valós támogatottsággal bír egy-egy párt – fejtette ki az elemző.

Budapestet illetően úgy fogalmazott, hogy a főváros alapvetően különbözik az ország többi részétől, Budapesten mindig több és jobb eredményt tudott az ellenzék elérni. A Nézőpont munkatársa úgy véli, végül a teljes ellenzék be fog állni Karácsony Gergely mögé. Lényegesebb kérdésnek tartja a polgármesteri székek eloszlását, mert a fővárosban valójában nem a főpolgármester az irányadó, hanem az, akinek többsége van a közgyűlésben – jegyezte meg. Éppen ezért előfordulhat, ha mondjuk a Demokratikus Koalíció jól tárgyal, illetve helyezkedik, számos kerületet elhódítva, végül

nem Karácsony Gergely, hanem a DK alkotta ellenzéki közgyűlési mag fogja vezetni Budapestet

– tette hozzá.

Talabér Krisztián a Fideszt illetően azt mondta, hogy a kormányzópárt mindig könnyebb helyzetben van, mivel nem kell tárgyalnia más pártokkal a jelöltekről. Azzal kapcsolatban, hogy szemlátomást egyelőre nem foglalkoznak az önkormányzati választásokkal, jelezte: a politikában

minél később állít az ember jelöltet, annál nehezebb rajta fogást találni.

Kiindulva a 2014-es, 2018-as és 2019-es választásokból, amik a Fidesz számára nem voltak sikeretlenek, nem várható nagyobb változtatás a részükről – zárta gondolatait a Nézőpont Intézet munkatársa.