Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje bizottsági meghallgatása után a Parlamentben 2020. október 8-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Kúria: nincs köze a valósághoz az Európai Bizottság kritikájának

A bírák kirendelésének gyakorlata ellen emelt szót az EB.

Az Európai Bizottság (EB) a bírák kirendelésének gyakorlatát kifogásoló felvetésnek "nincs köze a jogállamiság kérdéséhez, mert a valósághoz sincs köze" – közölte a Kúria.

A közlemény megfogalmazása szerint a Kúria "csodálkozással" értesült arról, hogy az Európai Bizottság a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban kifogásolta a bírák kirendelési gyakorlatát a magyar bíróságokon, így a Kúrián. A kommüniké különösen furcsának nevezte, hogy a kifogás mindössze néhány héttel azután merült fel, hogy az Országos Bírói Tanács áprilisban a kérdésről hatásköri vitát folytatott.

A Kúria meggyőződésének nevezte, hogy a "felvetésnek nincs köze a jogállamiság kérdéséhez, mert a valósághoz sincs köze".

Kifejtették: kétségtelen, hogy a kirendelés rendkívüli szolgálatteljesítési forma, amelyre elsősorban akkor kerülhet sor, ha előre nem látható vagy másképpen megoldhatatlannak bizonyuló átmeneti helyzet miatt valamelyik bíróság, így akár a Kúria azonnali segítségre szorul.

A magasabb fokú bíróságra, így a Kúriára történő kirendelés más esetben

a bíró szakmai fejlődésének és tapasztalatszerzésének is eszköze, azaz "a személyes gyarapodását" szolgálja

– folytatták.

A közlemény szerint mindkét eset átmeneti, belátható végű, határozott ideig tartó intézkedés, a kirendeléshez pedig mindkét esetben a bíró egyetértése és a két érintett bíróság elnökének hozzájárulása szükséges. "Bármelyik nyilatkozat hiányában a kirendelésre nem kerülhet sor, vagy annak visszavonása esetén a kirendelést meg kell szüntetni" – jelezték.

Felidézték, hogy

az elmúlt években valóban több bírót rendeltek ki a Kúriára.

Ennek okaként a közleményben a koronavírus-járványt jelölték meg, amely "kihatással volt nemcsak a bírósági ügyérkezésre, de az igazságszolgáltatási álláshelyek megpályáztathatóságára is".

Beszámoltak arról is, hogy amint a járványhelyzet lehetővé tette, a Kúria – a nyilvánosan hozzáférhető bírói álláspályázati felhívásokból megismerhetően – folyamatosan intézkedett a bírói álláshelyek betöltéséről és ezzel együtt a kirendelések megszüntetéséről.

"Tény persze az is, hogy a pályázatok kiírása után »független« szervezetek azonnal megfogalmazták a vádat, hogy a Kúria bírói állományának kicserélése történik" – írták, hozzátéve, hogy az álláspályázatok kiírása jelenleg is folyamatos.

A Kúria közölte azt is, hogy a következő két hónapban, még a nyári ítélkezési szünet előtt náluk megszűnik az utolsó hosszú távú kirendelés is. "Ennek oka azonban nem a minden valóságot vagy észszerű alapot nélkülöző kritika, hanem a Covid-járványhelyzet aktuális szintje" – zárták a kommünikét.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×