Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: öt ország katonái csatlakoznak a magyar harccsoporthoz

Összesen nyolc zászlóalj harccsoport jön létre, ebből az egyik Magyarországon.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a NATO rendkívüli csúcstalálkozóján a tagállamok eldöntötték, hogy megerősítik a szövetség keleti szárnyát, összesen 40 ezer katonát mozgósítva, szárazföldön, vízen és levegőben.

A külgazdasági és külügyminiszter a csúcstalálkozó után a Facebookon bejelentkezve elmondta: nagy siker Magyarország számára, hogy a NATO korábbi álláspontja, amely egybevág a magyar kormány érdekeivel, érvényben maradt. Eszerint a szövetség nem hadviselő fél és nem is akar azzá válni, továbbá mindent megtesz, hogy Ukrajna határain ne terjedjen túl a háború. Ez nagyon fontos, hangsúlyozta Szijjártó Péter, mert "a kormány legfontosabb kötelessége, hogy garantálja, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból".

Annak érdekében, hogy a NATO megerősítse a szövetség keleti, dél-keleti szárnyát, előretolt védelmi jelenlétet hozott létre, és összesen nyolc zászlóalj harccsoport jön létre - derült ki az elmondottakból. Ezek közül az egyik az, amelyet a Magyar Honvédség már korában létrehozott, és amely magyar vezetés alatt áll.

"Most megnyitottuk a lehetőséget arra, hogy ehhez a zászlóalj harccsoporthoz más NATO tagországok is csatlakozhassanak a katonáikkal. Eddig öt ország jelezte szándékát: az Egyesült Államok, Törökország, Horvátország, Montenegró és Olaszország. Előreláthatóan ők néhány száz főt fognak delegálni a magyar egységhez. A katonák a Dunántúlon fognak tartózkodni, ahol a magyar katonákkal együtt közös kiképzéseken, gyakorlatokon vesznek majd részt a NATO-együttműködés keretében" - jelentette be a tárcavezető.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×