Magánjellegű vacsorán fogadta Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz kormányfő és felesége Gyurcsány Ferencet és Dobrev Klárát 2009 novemberében, amikor a DK mai elnöke, az ellenzéki lista 8. helyén szereplő politikus már nem volt Magyarország miniszterelnöke. A Népszabadság akkori tudósítása szerint az orosz kormányfő felesége, Ljudmilla Putyina "részvétele összefügghet azzal, hogy személyes ismeretség fűzi Dobrev Klárához".
Visszatérő belpolitikai téma lett, hogy melyik európai vezető mennyit és mikor találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború kitörése előtt. A Demokratikus Koalíció Orbán Viktor miniszterelnök orosz kapcsolatairól posztolt videója szerint a két politikus közötti „barátkozás” 2009-ben kezdődött, de a Magyar Nemzet kiderítette, hogy éppen ez után a találkozó után néhány nappal Putyin elnök Gyurcsány Ferencet, az akkor már lemondatott miniszterelnököt és feleségét, Dobrev Klárát is vendégül látta egy magánjellegű vacsorán, amelyen Putyin felesége is részt vett.
A hirado.hu felidézi, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy képet is posztolt arról, hogy Gyurcsány házaspár 2009 novemberében még családi vacsorán is részt vett Putyinnal és feleségével.
Putyin–Gyurcsány-találkozóból 2006 és 2007 között egyébként három is volt, és Kocsis Máté értékelése szerint „ezek után kezdődött el a Mol kijátszása az oroszoknak”. A 2007-ben Gyurcsány Ferenc által meglátogatott szaranszki finnugor csúcstalálkozón Putyin elnök még egy csárdást is eltáncolt a Debreceni Hajdú Együttes egyik tagjával. Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin a szaranszki repülőtéren is folytatott kétoldalú megbeszélést. A magyar sajtót a kormányfő úgy tájékoztatta, hogy ez a találkozó lehetőséget adott a kétoldalú viszony villámleltárának elkészítésére, így természetesen a magyar–orosz gazdasági együttműködés és kereskedelem mérlegének megvonására, jövőjének felvázolására.
A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
Londonban elhalasztották a robottaxik bevezetését, miután nem zárult le az engedélyezési folyamat és technikai gondok is felmerültek. Korábban aggodalmak hangzottak el amiatt, hogy az önvezető kocsik további közlekedési fennakadásokat okozhatnak.
Miért is indokolt a robotika, biotechnológia, a mesterséges intelligencia és a szuperöreg társadalom témájával már most foglalkoznia a társadalompolitikának? Mert azoknak a folyamatoknak a gyújtózsinórja már ég, amelyek 2030-2050 között várnak ránk. Ez a fő megállapítása Lovászy László „A humanizmus megújításáról – fejlesztett emberek és humanoid robotok egy szuperöreg társadalomban” című könyvének.