Mint arról az Infostart is beszámolt, az Európai Néppárt által jelölt, a Szocialisták és Demokraták, valamint a liberálisok által is támogatott Roberta Metsolát választották az Európai Parlament új elnökének. Végül a Konzervatívok és Reformisták is visszaléptették jelöltjüket a javára, így a máltai politikus 458 szavazatot kapott, már a szavazás első fordulójában megválasztották. Metsola éppen kedden lett 43 éves, négy gyermek édesanyja. 2013 óta az EP képviselője.

Gálik Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában azt monda: jelképesnek tekinthető, hogy nem egy nagy államból, hanem az unió legkisebb, nagyjából félmillió lakosú országából került ki az EP új elnöke. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint ezt a fajta jelképességet várhatóan csak ezen a pozíción fogják engedni, hiszen ez nem tesz lehetővé akkora változtatást az európai integrációnak az egyébként nagyon ambiciózus tervében, amit a többi pozíciók lehetővé tesznek.

Azzal kapcsolatban, hogy vajon mekkora befolyása lehet egy máltai politikusnak – szemben mondjuk egy olasz, német, akár francia politikussal – úgy vélekedett: az Európai Parlament elnökének inkább jelképes a hatalma, és elsősorban az arany középutat kell megtalálnia, amiben a parlamentet jól el lehet működtetni. Ahogy az elnök a programjában is kifejtette:

olyan stabil EP-re van szükség, ami megfelelő partnere lehet az Európai Unió egyéb intézményeinek,

és és azt a programot, amit az elnökség vagy éppen a bizottság visz, megfelelően támogatni tudja – tette hozzá a szakértő.

Ami az új elnök személyét illeti, Gálik Zoltán kifejtette: Roberta Metsola egy viszonylag fiatal politikus az Európai Parlamentben, és az európai politikai karrierje is viszonylag rövid. Ugyanakkor egy eurokrata jogászprofesszor, aki európai joggal foglalkozik, és kifejezetten ambiciózus európai programmal rendelkezik, tehát az várható tőle, hogy nem egy csendes és a háttérbe húzódó elnök lesz, hanem egy

igen aktív és politikai véleményformáló.

Gálik Zoltán arra is kitért, hogy az utóbbi 10-15 év tendenciát figyelembe véve, sőt, akár távolabbra is tekintve, az mondható, hogy az Európai Parlament mindig fontosabbá szerette volna saját magát is tenni, és ha ezt a folyamatot Metsola fontosnak tartja, akkor ehhez meg lesznek a politikai eszközei a jövőben.

Taxonómia

Az InfoRádió Aréna című műsorában a többi között az is elhangzott, hogy az Európai Bizottság tavaly év végén tette közzé a szövegtervezetét az úgynevezett taxonómia rendelet módosításához, mely a környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősíthető és ezért a jövőbeni finanszírozások idején kedvezőbb feltételeket élvező energiák körét tartalmazza. Az Európai Bizottság végleges javaslata hatalmas felzúdulást váltott ki az atomenergiát elvető tagországok fővárosaiban, valamint környezetvédő körökben, mert az beengedte a támogatható energiák közé a földgázt és az atomenergiát.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense ezzel kapcsolatban elmondta: az európai energiapolitika helyzetét illetően egy nagyon hosszú és nagyon intenzív átmeneti állapotban van. Felidézte, az európai egységes energiapolitikának a megerősítésére tett különböző kezdeményezések a 2006 és 2009 közötti időszakra tehetők, amikor problémák voltak a gázszállítással Oroszország irányából. Minek okán számos olyan problémával küszködik most az Európai Unió, ami ezeknek a tevékenységeknek is köszönhető, hiszen

a dekarbonizáció vagy épp a nukleáris erőműveknek a leállítása, illetve fokozatos kivezetése olyan kérdéseket vet föl, amik az európai nagyállamokat is megrengetik.

Gálik Zoltán emlékeztetett: Németország ki is váltja már a nukleáris energiát, miközben Franciaország is meghirdetett egy hasonló programot, tehát a nagy számban működtetett erőművek esetében jelentős visszalépés fog következni a 2030-as években. Ahhoz viszont, hogy a szenet valóban elhagyják az országok, különböző politikákat kell bevezetniük, és meg kell adóztatniuk ezeket az energiaforrásokat. Ugyanakkor nem elfelejtendő, hogy az Európai Unióban létezik egy úgynevezett kibocsátáskereskedelmi rendszer, ami különböző kvótákat tesz piacosított formában elérhetővé a tagállamoknak – tette hozzá a szakértő, megjegyezve, „vannak itt vesztesek, akik jobban függnek a régi energiáktól, de ahogy látjuk, nem teljesen egyértelmű, hogy itt csak kelet-európai országokról van szó, hiszen Németországnak is át kell minél gyorsabban térnie az új energiaforrásokra és Franciaországnak is.”

Vagyis egy európai uniós érdek lesz, hogy ezek a források – mások mellett a gáz és a nukleáris energia is – bekapcsolódjanak az európai uniós költségvetésnek a rendszerébe, aminek a kimunkálása és a „részletekben az ördögnek a megkeresése”, majd működtetése a következő francia elnökségnek a feladata lesz – fogalmazott a Budapesti Corvinus Egyetem docense.