Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.09
bux:
121923.82
2026. március 3. kedd Kornélia
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke előadást tart a 21 éves az utazó című magazin díjátadóval egybekötött konferenciáján a budapesti Párisi Udvar Hotel Budapestben 2019. június 12-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Flesch Tamás: pünkösdkor már közel telt ház lehet a szálláshelyeken

„A turisztikai szektor amilyen gyorsan össze tud omlani, olyan gyorsan fel is tud éledni” – mondta Flesch Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a munkaerő jelenti most a legnagyobb kihívást, de Budapesten kívül erős nyárra számítanak, a Balatonon már attól tartanak, hogy a túlzsúfoltság ne menjen a minőség rovására.

Számtalan kihívás vár a vendéglátásra, mert az újranyitás nagyon sok pénzbe kerül, de a legnagyobb gond a munkaerő. Fel kell venni a személyzetet, be kell tanítani, fel kell öltöztetni – mondta Flesch Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke emlékeztett, hogy a járvány kitörésekor a hazai szállodaiparban 65-70 ezer ember dolgozott, és a fele maradt meg a bezárás után, őket kell most pótolni folyamatosan. A feladat azért sem egyszerű, mert van, aki végleg elhagyta a szektort, van, aki még kivár. „Ez nem egy kétperces dolog. Hiába veszünk fel valakit, mire abból csapat lesz, az idő” – tette hozzá.

A tulajdonosok egy része elbocsátotta az embereit, mert nem bírta mindenki hosszú hónapokon keresztül fizetni az alkalmazottait bevétel nélkül. Most pedig elindult a munkaerő-vadászat, és olyan embereket is próbálnak elcsábítani, akik folyamatosan kaptak fizetést a zárás alatt is.

„Nagyon sok ember érzi, hogy egyfajta együtt sírunk, együtt nevetünk alapon most maradnia kell, de sokan vannak, akik egy csábítóbb ajánlatra elmennek máshová” – mondta az elnök, és hozzátette, az elmúlt hónapokban a tulajdonosnak is erősen kellett hinnie abban, hogy vissza fogunk térni a régi viszonyokhoz. Márpedig hiába volt 2019 a magyar idegenforgalom csúcséve, a szektorban sok a kkv, és senki sem volt felkészülve arra, hogy ilyen hosszú időszak lesz bevétel nélkül.

„Nem lehetett mást tenni, mindenki türelmesen várta, hogy eljöjjön végre ez a nap”

– mondta a szombati nyitásról, de hozzátette, ez elsősorban vidéken lesz nagy változás, a fővárosi szállodákban a turisták hiányában még nem. Vidéken viszont rengeteg befoglalt szálláshely van, a miniszterelnök múlt heti bejelentése után erőteljesen megindultak a foglalások, nemcsak nyárra, hanem már őszre is.

„Most mindenki optimista, hogy erős szezon kezdődik. Az igazi nyitás még két hét, az első komoly hétvége pünkösd lesz, amikor közel telt ház lehet a szálláshelyeken” – mondta Flesch Tamás.

A szabályok egyértelműek, csak érvényes védettségi igazolvánnyal engedhetnek be vendégeket, senki sem foglalhatja el a szállását, amíg nem mutatja be az igazolványát. Minden dolgozó köteles maszkot viselni, hivatalosan nincs távolságtartás, de kint vannak a fertőtlenítők, odafigyelnek a higiéniára a szálláshelyeken, már arra sincs tiltás például, hogy ne lehetne svédasztalos kiszolgálás.

Bértámogatás és hitelmoratórium

A vállalkozások állami bértámogatása a nyitást követően egy hónapig biztosan fennmarad, de a szektor képviselői azt kérték a kormánytól, hogy legalább három hónapig jó lenne fenntartani, erről folynak jelenleg a tárgyalások. A hitelmoratórium nyáron lejáró meghosszabbítása is nagy segítség lenne, azt kérték, hogy a szektor esetében jó lenne meghosszabbítani. „Bizakodók vagyunk, de ez nemcsak az államon múlik, hanem a bankokon is” – mondta az elnök, és hozzátette:

„A turisztikai szektor amilyen gyorsan össze tud omlani, olyan gyorsan fel is tud éledni.”

A feléledés azonban nem Budapesten fog megindulni, hanem vidéken, és nem csak a Balatonon. Flesch Tamás szerint sok ember, aki külföldi nyaralást tervezett, most rá fog jönni, hogy mennyi fantasztikus hely van ebben az országban. Budapest rossz helyzetben van, hiszen a külföldiekre épülő turizmus dominált, de bíznak benne, hogy a vidékiek is felfedezik, hogy milyen szép a főváros.

A nyár nagy slágere a Balaton, már tavaly is széles kínálatot nyújtott, inkább az a félelem, nehogy a túlzsúfoltság menjen a minőség rovására. „Abban bízunk, jó minőségű szolgáltatást kap mindenki” – mondta.

Ahhoz viszont, hogy kiderüljön, ki tud megállni a lábán a piacon, még hónapok kellenek. „Az marad meg, aki minőségi szolgáltatást tud nyújtani. A turisztikai ágazat valaha volt legnagyobb válsága után a jók fognak megmaradni, ez a reményem. Azt várom, hogy a moratórium lejártával és a csökkenő kereslet után jövő tavasszal lehet látni országosan, hogy ki az, aki igazából túlélte ezt a járványt” – jelentette ki az érdekképviselet vezetője.

160 milliárdos segítség

Az ágazatban nagyon számítanak a SZÉP-kártyákon lévő 160 milliárd forintra, ez hatalmas pénz, óriási segítség lenne a vállalkozásoknak, ha ezt elköltenék az emberek. Most mindenki próbál elfogadóhely lenni, mert ez komoly sláger lesz a nyár folyamán az elnök szerint.

A továbblépéshez szükség lenne a külföldi vendégekre, de ez nehéz kérdés, a határnyitástól függ. Flesch Tamás pozitív hírnek tartja, hogy a kormányzat bilaterális határnyitásokról tárgyal, mert így elindulhat a turizmus. Már az sokat segítene Budapestnek, ha a környező országokból elindulna az autós turizmus. Abban reménykednek, hogy őszre Európában felpörögnek a légitársaságok, és 40-50 százalékos foglaltság lehet Budapesten, tavaszra pedig visszatérhetnek a 2019-es szintre.

„A legnagyobb küldő országok közül ha Nagy-Britanniából és Németországból lehetne jönni, az nagy segítség lenne.

A hazai átoltottság miatt Magyarország hamar a zöld zónába kerülhet, és fel fog értékelődni mint marketingelem”

– mondta.

A magyarok nagy része belföldön akar nyaralni, de van 10-20 százalék, aki szeretne elmenni az ismert külföldi nyaralóhelyekre. „Ki az, aki akar, ki az, aki mer és ki az, akinek van pénze – ezzel nem vagyunk tisztában” – mondta Flesch Tamás.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a rendezvénypiac is fellendülhet a nyáron, mert ez az időszak a vállalati rendezvények szempontjából nem túl erős, de most biztos sok cég dönt úgy, hogy összetartást szervez a dolgozóinak.

A konferenciaturizmus tér majd magához a legnehezebben, de szeptemberben lesz Budapesten az eucharisztikus világkongresszus és a vadászati világkiállítás is, ezért legkésőbb ősztől elindul ez az élet is, csak az a kérdés lesz, hogy ugyanolyan lesz, mint régen, vagy valamilyen hibrid formában zajlik majd. A foci Eb-t is várják már nagyon, és azt is, hogy a külföldi szurkolók nem buborékban lesznek, hanem szabadon közlekednek majd a fővárosban.

„Nem tartunk attól, hogy félnek az emberek, és nem mennek étterembe vagy nem utaznak, inkább az látszik, hogy mindenki azonnal elindul. Az embernek rövidtávú a memóriája, biztosan van egy hányad, amely jobban tart a járványtól, mint hogy elinduljon utazni, de a tömegeknél erről nincs szó” – mondta Flesch Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér az Arénában: az iráni háború erősen megnehezítheti az EU leválását az orosz olajról

Hortay Olivér az Arénában: az iráni háború erősen megnehezítheti az EU leválását az orosz olajról

Az Európai Unió az orosz gázról leválva és az Egyesült Államoktól függetlenedve Katarból akart földgázt vásárolni, ám ezt az iráni háború erősen megnehezíti – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató energia- és klímapolitikai üzletágvezetője. Arra is figyelmeztetett: Iránból lőtávolon belül vannak a legnagyobb olajkitermelő kapacitások.

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×