INFORÁDIÓ
2021. március 5. péntek
Adorján, Adrián

országgyűlés

törvénymódosítás

plenáris ülés

Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2020. november 10-én. Középen Orbán Viktor miniszterelnök. A képviselők egyhangúlag - 178 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül - hozzájárultak ahhoz, hogy házszabálytól eltéréssel tárgyalja az Országgyűlés a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésről szóló kormányzati előterjesztést.

Országgyűlés: az áldozatok kapják az elítélteknek megítélt kártalanítást

Infostart / MTI

Az Országgyűlésnek legalább olyan sűrű napja volt a szerdai, mint a keddi. Az előző napi Alaptörvény-módosítást követően ezúttal egyebek mellett az energiahatékonyság, a gyermekvédelmi előírások, a börtönzsúfoltsági kártalanítások változása szerepelt napirenden, de szavaztak például a drónhasználatról is.

Napirend előtt a koronavírus-járványról és a munkanélküliség mértékéről, az Európai Unióról, a karitatív szervezetek munkájáról és a "15 millió búzaszem" programról is szó volt az Országgyűlésben. Novák Katalin közölte: félremagyarázták az egyik nyilatkozatát a nők társadalmi szerepéről és egyenjogúságáról. A családokért felelős tárca nélküli miniszter az MSZP felszólalójának kijelentéseire reagált, aki Novák Katalint szólította fel bocsánatkérésre. Összefoglalónk itt olvasható.

Rendszeres energiahatékonysági vizsgálatok jönnek

A parlament 137 igen, 16 nem szavazattal és 14 tartózkodás mellett jóváhagyta az egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosítását. A jogszabály egyrészt jogharmonizációs kötelezettséget teljesít, másrészt rögzíti az Európai Unió és Magyarország 2030-ig teljesítendő klímapolitikai és energiahatékonysági céljait, de tartalmazza Magyarország középtávú klíma- és energiapolitikai céljait is.

Bevezetik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer fogalmát, ennek keretében a törvényben lényegében azt rögzítik, hogy 2030-ig hány százalék energiamegtakarítást kell elérni a végső felhasználók körében.

A kötelezett fél a villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, valamint a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő gazdálkodó szervezet.

A jogszabály az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban meghatározza a hosszú távú - 2050-ig tartó - felújítási stratégia tartalmi követelményeit.

Új elem a törvényben a rendszeres időközönként elvégzendő energetikai felülvizsgálat intézménye.

A brexit nálunk is változást hoz

Az Országgyűlés egyhangúlag, 168 igen szavazattal elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a brexit után a Magyarországon tartózkodó brit állampolgárokra és harmadik országbeli családtagjaikra vonatkozik. A módosítás alapján

egy évet biztosítanak a brit állampolgároknak, amely alatt kedvezményes módon szerezhetnek letelepedési engedélyt Magyarországon.

A kedvezmény kiterjed az eljárás költségmentességére, illetve nem vizsgálják a korábbi tartózkodás hosszát, a lakhatásra, a megélhetésre, az egészségügyi biztosításra és a Magyarország érdekére vonatkozó feltételek meglétét. A javaslat indoklása szerint nagyrészt régóta itt élő, a magyar társadalomba kellően integrálódott személyekről van szó.

Az áldozatokhoz irányították a börtönzsúfoltsági kártalanítások kifizetéseit

Az Országgyűlés elfogadta Varga Judit igazságügyi miniszter azon javaslatát, amely mindenekelőtt a bűncselekmények áldozatai felé irányítja a börtönzsúfoltság miatti kártalanításokkal kapcsolatos kifizetéseket.

A képviselők 153 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló javaslatot.

A tárcavezető előterjesztéséhez fűzött indoklásában kifejtette, a jelenlegi szabályozás mellett az elítéltek az alapvető jogukat sértő elhelyezési körülmények miatt gyakran jelentős összegű kártalanításban részesültek, ugyanakkor áldozataik, illetve azok hozzátartozói ebből csak alacsony mértékben nyertek kártalanítást.

Kiemelte, az Országgyűlés ezért idén tavasszal azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését, a parlament jelenlegi döntésével pedig kizárja a fogvatartotti kártalanítási rendszerrel kapcsolatos további visszaélések lehetőségét, valamint minden eddiginél gyorsabb és hatékonyabb módon biztosítja az áldozatok és hozzátartozóik jogos követeléseinek érvényesítését.

Változó gyermekvédelmi előírások

Az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosítását tartalmazó törvényjavaslatról 150 igen, 6 nem és 10 tartózkodó szavazattal döntött az Országgyűlés. Módosul az ápolási célra adható települési támogatás szabályozása, így az önkormányzatok által nyújtható juttatás maximális összege a nyugdíjminimum helyett az ápolási díj alapösszegére emelkedik. Változnak az otthonteremtési támogatás felhasználási céljai is, ezáltal megteremtve a lehetőségét annak, hogy

a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatalok az otthonteremtési támogatásból kifizethessék a kisebb, családiasabb támogatott lakhatásba való a belépési hozzájárulást.

Pontosították a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályozást is, a speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermekek ellátását végző nevelőszülőknek járó többletdíj havi mértéke a minimálbér 5 százalékáról, annak 7 százalékára emelkedik. A járvány miatt meghosszabbítják a határidejét a nevelőszülői központi oktatási programnak, ebben a nevelőszülők térítésmentesen vehetnek részt.

Emellett már nemcsak a felsőfokú tanulmányokat folytató, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében lesz lehetőség 30 éves korukig az utógondozói ellátás meghosszabbítására, hanem a középfokú tanulmányokat folytató, illetve szakképző intézményben tanuló fiatal felnőttek esetében is. A javaslat emellett elősegíti a bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatások felszámolását, azzal, hogy a Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság számára hatósági jogkört ad az ilyen ügyekben történő eljárásra.

Drónozás: lakott terület feletti reptetés

Az Országgyűlés 116 igen, 52 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosítását.

A törvény fontos változásokat hoz a drónhasználók esetében, így

kötelező regisztrálni a 120 grammnál nehezebb, a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni képes drónokat.

Ehhez létrehoznak egy honlapot és egy mobilalkalmazást, amelyet a HungaroControl üzemeltet.

A távoli pilóta a regisztrációt követően az alkalmazáson keresztül tájékozódhat a korlátozásokról, jelezheti igényét valamely légtér használatára, illetve bejelölheti a légtér használatát, amennyiben az általa kezdeményezett légtérben és időpontban megengedett a pilóta nélküli légijármű használata.

A közlekedésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, illetve meghatározott esetekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg a légtérnek azt a részét, amelyet drónnal használni lehet. Lesznek a földi létesítmény jellege miatt tiltott, valamint korlátozottan igénybe vehető területek is a légtérben a drónoknak.

Főszabályként lakott területen kívül lehet drónt szabadon használni, lakott terület felett eseti légtérkérelmet kell benyújtani, kivéve a játék drónok, azaz a 120 grammnál könnyebb pilóta nélküli eszközök esetében.

A jövőben szabálysértésnek minősül, ha valaki lakott terület felett pilóta nélküli légijárművet jogosulatlanul használ, továbbá ha a drón használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít.

Ezentúl

bűncselekmény, vétség az, ha valaki más lakását, egyéb helyiségét, a hozzájuk tartozó bekerített területet megfigyeli, ennek minősített eset pedig, ha a készített hang-, képfelvételt nagy nyilvánosság számára elérhető teszi.

Rögzítették azt is, hogy a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben százmillió forintig terjedő légiközlekedési bírság szabható ki.

A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.

Amnesztia az 50 méternél nem mélyebb illegális kutakra

Az Országgyűlés amnesztiát hirdetett a korábban engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.

A képviselők 149 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadták el a kormány erről szóló javaslatát.

A parlament emellett eltörölte a jelenleg kötelező engedélyezést és

előzetes bejelentést követő jóváhagyáshoz kötötte az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő kutak fúrását, ha azok kizárólag öntözési célt szolgálnak.

Az öntözési igazgatási szerv a jövőben az előzetes bejelentésben foglaltak alapján dönt majd a kutak jóváhagyásáról, betiltásáról, illetve szükség szerint engedélyeztetéshez kötéséről.

A Ház döntött arról is, hogy bírsággal sújtható, aki engedély vagy bejelentés nélkül fúrat kutat.

Új szőlészeti és borászati törvényt hoztak

A parlament új szőlészeti és borászati törvényt fogadott el, amelynek célja, hogy növelje az ágazat hatékonyságát, fenntarthatóságát és jövedelmezőségét, az adminisztrációs terhek csökkentése mellett.

A képviselők 134 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 30 tartózkodás mellett fogadták el a kormány erről szóló javaslatát.

Jönnek a szakkonzulok

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény is változik, a módosításokat 116 igen, 37 nem és 16 tartózkodó szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A módosítással bevezetik a szakkonzul fogalmát, aki a szakdiplomatai mellett konzuli feladatokat is ellát, valamint regionális gazdasági igazgatói és területi informatikai vezetői posztokat hoznak létre.

Módosítása után a törvény kimondja, hogy adott országba tartós külszolgálatra nem csupán a fogadó állam polgára nem helyezhető ki, hanem az sem, aki az volt - hacsak felmentést nem kap ez alól. A változtatással e törvény hatálya alá kerül át a magyar nyelv és kultúra külföldi oktatásában, a hungarológiai munka támogatásában jelentős szerepet játszó vendégoktatók ösztöndíjprogramja is.

Filmipari könnyítésekről döntöttek

Az Országgyűlés a filmipart segítő javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy minél több külföldi filmprodukció gyártása történhessen Magyarországon.

A képviselők 129 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 32 tartózkodás mellett fogadták el a kabinet javaslatát, amely elsősorban adójogi könnyítéseket tartalmaz.

A Ház döntésével úgy módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, hogy a külföldi előadóművészek és stábtagok tágabban élhessenek az egyszerűsített adózási móddal.

Matolcsy György: Magyarország felzárkózóban Nyugat-Európához

Matolcsy György, az MNB elnöke kijelentette: ahogy 2013 óta minden évben, 2019-ben is hatékonyan, eredményesen és sikeresen gazdálkodott a Magyar Nemzeti Bank.

Kiemelte: ha a bank eleget tesz a törvényben rögzített feladatainak, akkor sikeresnek tekinthető. Az MNB 2019-ben teljesítette törvényi mandátumát: megvédte az árstabilitást, biztosította a pénzügyi stabilitást és támogatta a kormány gazdaságpolitikáját.

Kifejtette: az MNB fontos eredményt ért el azzal, hogy 3 százalék körüli szinten tartotta az éves átlagos inflációt. A mérsékelt, fenntartható infláció segíti a megtakarításokat, a beruházásokat, valamint a fenntartható gazdasági működést.

Közölte: folytatódott Magyarország felzárkózása Nyugat-Európához, jelentős folyamatos növekedés volt 2013 és 2019 között.

2020-ban mindazonáltal új korszak kezdődött, és sokkolja a magyar gazdaságot is, ami történik. Viszont a pénzügyi rendszerben nem lépett fel semmilyen zavar.

Azt mondta: annak ellenére, hogy "talpon maradtunk" és sikeresek a pénzügyi programok, 2020 drámai év, jelentős a gazdasági visszaesés. Az MNB szerint a következő szakasz lényegesen jobb lesz, a következő években 4-5 százalék közötti GDP-bővülés várható - magyarázta.

A jegybank 2019-ben példásan teljesítette a rábízott feladatokat, és hatékonyan, a kormánnyal együttműködve járult hozzá Magyarország gazdaságának gyarapításához - mondta Varga Gábor, a gazdasági bizottság fideszes előadója.

Az intézmény 2013 márciusától eredményesen és nyereségesen gazdálkodott. Az infláció minden évben a célérték közelében alakult, a bankrendszer megőrizte stabilitását és hosszú távú forrásellátottságát, de a kedvező hitelezési folyamatok fenntartását is segítette a jegybank.

Beszámolt a tavaly év elején elindult új növekedési hitelprogramról is, amely a kis- és közepes vállalkozások hitellehetőségeit javította. 2019 júliusától emellett vállalati kötvényvásárlási programot is indított az MNB.

2013 óta a költségvetés GDP-arányos kamatkiadásai 2,3 százalékponttal csökkentek, 2019-ben ez több mint ezermilliárd forintos megtakarítást jelentett a költségvetés számára, 2013 óta pedig több mint 3600 milliárd forinttal mérséklődött az államadósság miatti kamatkiadás.

Az MNB pénzügyi stabilitási tanácsa kialakította a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek feltételeit, amelyek aránya az új banki lakáshiteleken belül tavaly már elérte a 60 százalékot. A programnak jelentős szerepe volt abban, hogy 2019 végére 99 százalékra nőtt az éven túlra fixált kamatozású lakáshitelek folyósításának aránya - hangsúlyozta.

Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka úgy értékelt, az MNB a kormánnyal együtt helyesen kezelte a járvány miatt kialakult összetett válságot, de ehhez stabil alapokon álló gazdaságra volt szükség. Megjegyezte: 2020-ban nem egy olyan, csőd szélén álló gazdaságot ért a válság, mint amilyet 2010-ben a szocialisták hagytak maguk után.

Hangsúlyozta: a jegybank számos intézkedést tett a járvány gazdasági hatásainak tompítására, több mint 5000 milliárd forint új forrást tett elérhetővé a magyar gazdaság számára.

Felhívta a figyelmet arra is:

az MNB nyolc éve nyereséges, tavaly 257 milliárd forintos eredménye volt, amiből 250 milliárd forintot osztalékként befizetett a költségvetésbe.

Nemes célokat szolgálnak az elkobzott tárgyak

A jövőben akár karitatív intézmények, és nemcsak egyének részesülhetnek adományként az elkobzott tárgyakból, a frakciók pedig jövőre is nyújthatnak támogatást pártjuknak.

A jövőben akár karitatív intézmények, és nemcsak egyének részesülhetnek adományként az elkobzott tárgyakból. Az erről szóló törvénymódosítást 166 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.

A húsz éve hatályos, az elkobzott tárgyak karitatív célú felhasználását biztosító törvény eddig csak a tárgyak egyéni felhasználását tette lehetővé. A jövőben azonban akár egy karitatív konyha is megkaphatja például egy húsfeldolgozó üzem lefoglalt gépét, vagy a szervezetekhez juthatnak azok az autó, amelyeket bűncselekmény elkövetésére használtak.

A frakciók jövőre is nyújthatnak támogatást pártjuknak

Az Országgyűlés kormánypárti képviselők javaslatára lehetővé tette, hogy a parlamenti frakciók 2021-ben is támogatást nyújthassanak pártjuknak. A képviselők 135 igen, három nem szavazattal és hat tartózkodás mellett fogadta el a törvényjavaslatot.

A döntés értelmében nem 2021 első napján, hanem csak 2022. január 1-jén veszíti hatályát az országgyűlési törvény azon rendelkezése, amely szerint a parlamenti képviselőcsoportok támogatást nyújthatnak az országos listán mandátumot szerzett pártjuknak a frakciók működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére.

Az indoklás szerint az egyéves hosszabbításra azért van szükség, mert a koronavírus-járvány elleni védekezés továbbra is aktív szerepvállalást követel meg mindenkitől.

Országgyűlés: az uniós menekültügyi paktum sérti a szubszidiaritás elvét

Határozatot fogadott el az Országgyűlés arról, hogy sérti a szubszidiaritás elvét az Európai Unió Menekültügyi és Migrációs Paktuma. A határozatot 142 képviselő támogatta.

A Ház a határozatban felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy az erről szóló jelentést és az abban foglalt véleményt továbbítsa az Európai Parlament, az Európai Tanács, valamint az Európai Bizottság elnökének és arról a kormányt is tájékoztassa.

A migrációs paktumot öt európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet alkotja. A Ház által kivételes eljárásban elfogadott határozat az európai ügyek bizottságának véleményén alapul.

A bizottság vizsgálta a mesterséges elosztási kulcs alapján meghatározott szolidaritási hozzájárulást, amely a testület szerint korlátozza a tagállami intézkedéseket, a tagállami döntéshozatalt.

A paktum emellett nem veszi figyelembe a tagállamok nemzeti sajátosságait sem, például a magyar alaptörvényt, amely kimondja, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelem alapján érkezhet.

Új elektronikus űrlapok az ügyintézésben

Az Országgyűlés 129 igen szavazattal és 40 tartózkodás mellett elfogadta a Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslatát, amely több mint 40 jogszabályt módosít az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

Jövő januártól széles körben elérhetőek lesznek az elektronikus űrlapok a gyámügyi vagy családtámogatási igényekhez, a környezetvédelmi engedélyek kéréséhez, valamint a vadászati, a növénytermesztési, a halgazdálkodási és az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságok eljárásaiban is.

Elektronikusan igényelhetővé válik a többi között a csecsemő- és a gyermekgondozási díj. Módosul a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény is, így a gyermekek otthongondozási díjának megállapítása során a járási hivatalnak nem lesz szükséges szakértőt kirendelnie, amennyiben a gyermek rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy

a vállalkozási bankszámla-nyitást vagy -megszüntetését ezentúl a pénzintézetnek kell közölnie a kamarával vagy a jegyzővel, így a vállalkozásoknak kevesebb szervet kell felkeresniük.

Az egyéni vállalkozók az adóhivatalnál a tevékenység megkezdésével egyidejűleg jelentkezhetnek, a kamarához már az adóhatóság fordul.

Módosul a közúti közlekedésről szóló törvény is, így a jövőben engedélyezés helyett csak bejelentésköteles lesz a földút építése, a vasúti átjáróhoz vagy útfelújításhoz kapcsolódó ideiglenes terelőút építése, illetve a maximum 10 parkolóhely és a hozzá tartozó maximum 50 méteres út építése is.

Egyszerűbbé anyakönyvi eljárások

A házassági névviselési forma megválasztását, a nemzetiségi névviseléssel kapcsolatos kérvényt és egyes utónévváltoztatásokat is elektronikusan lehet majd intézni a jövőben, az eljárásokat pedig már törvényes képviselő vagy meghatalmazott is elindíthatja. A Miniszterelnökség erről szóló törvénymódosítását az Országgyűlés 143 igen szavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadta el.

Az utónévváltoztatások köre kiegészül az egyszerűsített névváltoztatással, amikor egy utónév elhagyását vagy az utónevek sorrendjének megváltoztatását kéri valaki, és nem egy új nevet.

A jövőben ezen eljárásokat is az anyakönyvvezetők végzik majd.

Kivezetik az eddig sok adminisztrációt okozó névváltoztatási okiratokat és a nemzetiségi névviselés is egyszerűsödik. A nemzetiségi névjegyzéket elektronikusan kell közzétenni és rendszeresen kell aktualizálni.

Egységes nyilvántartásba kerülnek az üzletek

A jelenlegi széttagolt nyilvántartások helyett létrejön az országos kereskedelmi nyilvántartási rendszer (OKNYIR), így aki üzletek, piacok vagy árusok után érdeklődik, annak a jövőben egy egységes és átlátható adatbázis áll a rendelkezésére.

Az erről szóló jogszabályt 142 igen szavazattal, nyolc ellenszavazat mellett és 16 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés.

A nyilvántartási rendszerbe bekerülő adatokat eddig önkormányzatok, járási hivatalok kezelték, így azok igen széttagoltak voltak.

A nyilvántartási rendszer tíz nyilvántartást egységesít: az üzletek, a kereskedők, a vásárok, a piacok, a helyi termelői piacok, a bevásárlóközpontok, a társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szolgáltatási tevékenységet végzők nyilvántartását.

Felülvizsgálták a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti politikát

A képviselők 93 igen, 52 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett elfogadták a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozat módosítását.

Az előterjesztésre azért volt szükség, mert a jogszabályi előírások szerint ötévente felül kell vizsgálni az először 2015-ben elfogadott nemzeti politikát.

A módosítások érintik az Országos Atomenergia Hivatalhoz az elmúlt 5 évben átkerült feladatokat és hatásköröket, így a radioaktív hulladéktárolók feletti hatósági felügyeletet és a sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat. Átvezették az elmúlt időszakban a nukleáris létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos változásokat, így a paksi atomerőmű négy blokkjának üzemidő-hosszabbítását, valamint az oktatóreaktor 2017-es felülvizsgálatát.

Elővásárlási jogot kap az állam a bányászati törvényben

A parlament 115 igen, 33 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett elfogadta a bányászatról szóló törvény módosítását.

A koronavírus-járvány alatt is megmutatkozó nemzetközi ellátási láncok akadozása miatt is szükségesnek tartotta az előterjesztést. A törvény alapján például egyszerűbb lesz a vizek medréből kikotort anyag építőipari hasznosítása, vagy az építőipari nyers- és alapanyagok kutatása.

A jogszabályban felsorolt nyersanyagok bányászati jogának eladásakor pedig elővásárlási jogot kap a magyar állam.

Jogharmonizációs célból módosították a villamos energia törvényt

Az Országgyűlés 136 igen, 16 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta a villamos energiáról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítását.

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiapolitikai államtitkára a javaslat ismertetésekor azt mondta, az új szabályok elősegítik a megújuló energia felhasználásán alapuló, saját termelésű - háztáji - energia helyi elfogyasztását, vagy lokálisan mással, így aktív fogyasztókat tömörítő energiaközösségekkel történő megosztását.

Az energiaközösség egy új jogalany, amely szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formájában működik, elsődleges célja, hogy a tagjainak környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy a többi között villamosenergiát termel, tárol, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújt és elektromos töltőberendezést üzemeltet.

Ugyancsak új jogalany az aktív felhasználó, aki saját maga által termelt vagy tárolt villamos energiát a saját csatlakozási pontján felhasználja vagy tárolja, a közcélú hálózatba betáplálja, vagy fogyasztásának vagy betáplálásának rugalmasságát felajánlja.

Nemzeti emlékhely lesz a rákosmezei Királydomb

Nemzeti emlékhellyé nyilvánították a rákosmezei Királydombot a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára. A törvénymódosítást az Országgyűlés 169 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el.

Az előterjesztés indoklása szerint a középkori Magyar Királyság országgyűléseinek hagyományos színhelyét jelentő rákosmezei Királydombot a kollektív feledés és a beépítés veszélye fenyegeti.

A Királydomb a főváros X. kerületében, a Nagyicce utca, Pilisi utca és Dorogi utca által határolt területen helyezkedik el. A domb nyugati oldala mára lakóházakkal beépült, ugyanakkor a magaslat keleti része jelenleg is szabadon megközelíthető terület, így a nemzeti emlékhely funkciójának betöltésére alkalmas.

Változó vagyongazdálkodási szabályok

Az Országgyűlés 114 igen, 47 nem és 6 tartózkodó szavazattal elfogadta az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztő célként jelölte meg a koncessziós eljárások új szabályozási kereteinek meghatározását és olyan koncessziós eljárási rendszer létrehozását, amely egyszerű, gyors, hatékony és megfelelő jogszabályi garanciákat tartalmaz.

A koncesszióról szóló törvény változik egyebek mellett a vasúti, a bányászati, a vízgazdálkodási és a szerencsejáték-szervezési ágazatokat érintően.

A módosítás rögzíti többek között, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó koncessziós szerződésekben a körülmények jelentős megváltozásával, továbbá a szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő kártalanításról is rendelkezni kell. A hatályos szerződések eddig is tartalmaztak ilyen rendelkezést, de annak nem volt kötelező törvényi alapja.

A törvény emellett

a nagy hagyományokkal rendelkező, egyes fővárosi sportegyesületek részére egyes állami tulajdonú ingatlanokat ad vagyonkezelésbe,

valamint lehetővé teszik azok - az egyesületek általi - sportcélú üzemeltetését.

A módosítás rendelkezik egy bicskei ingatlannak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat számára történő átadásáról is.

Euromediterrán megállapodás

Az Országgyűlés 164 igen és 1 nem szavazattal hagyta jóvá az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó Euromediterrán Megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Eszerint a Horvát Köztársaság is - mint az unió tagja - a megállapodás szerződő felévé válik, és az unió többi tagállamával megegyező módon elfogadja az egyezmény, valamint a közös nyilatkozatok és levélváltások szövegeit.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kapcsolódó hang

rendkívüli ülés - napirend előtt
 
rendkívüli ülés - kútamnesztia
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018