Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A szavazatokat számolják egy római szavazóhelyiségben a részleges olasz önkormányzati választásokon és a parlamenti képviselők számának csökkentéséről tartott népszavazás után Rómában 2020. szeptember 21-én, a voksolások második napján. A koronavírus-járvány miatt két napig tart a szavazás.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci

Szakértők: törékenyebb Olaszország „furcsa képződménye”, mint valaha

Olaszországban a baloldali kormányerő, a Demokrata Párt és a Liga vezette jobboldali koalíció is három–három tartományt szerzett meg a helyhatósági választásokon. A jobboldal így már összesen tizenöt tartományt ellenőriz a húszból. Szomráky Béla italianista az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélte: az ellentétek kiéleződése miatt tovább gyengülhet az eddig is törékeny kormánykoalíció. Eközben a parlamenti képviselők számának csökkentéséről tartott sikeres népszavazás megerősítette a kezdeményező kormánykoalíciós Öt Csillag Mozgalmat, amely ugyanakkor a helyhatósági választás egyik vesztesének tekinthető – tette hozzá Molnár Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Szomráky Béla kifejtette, míg a baloldal négy, addig a jobboldal két fontos tartományt uralt eddig Észak-Olaszországban. Utóbbi az Italia-félsziget keleti és nyugati oldalán Liguriát illetve Venetót, amelyeket most is sikerült megtartaniuk. Vezetője ráadásul elképesztő, közel 77 százalékos eredményt ért el, ami „már–már a szürreális szocializmusban tapasztalható, népfrontos győzelmekre emlékeztető arány”. Miközben a baloldal egy territóriumát elveszítette – tette hozzá.

Az italianista arra is emlékeztetett, a két és fél évvel ezelőtti országos parlamenti választások alkalmával – amikor megszületett Olaszország „furcsa képződménye”, az elitellenes Öt Csillag Mozgalom és az elit egyik nagy baloldali pártja, a Demokraták koalíciója –, még a húsz tartományból tizenöt volt utóbbi vezetése alatt, mostanra viszont pont fordítva van. A tendenciákat értékelve tehát kimondható, hogy a baloldal, talán lassuló ütemben, de fokozatosan veszít támogatottságából, így a kormányzat

mára már inkább számíthat Berlinre vagy Brüsszelre, sem mint Olaszországra,

hiszen a 5:15-ös arány mindenről szól, csak nem egy széles körű támogatottságról – fogalmazott Szomráky Béla.

A szakértő arra is kitért, hogy a kormánykoalíciónak a két évvel ezelőtti választások alapján valóban van egy számszakilag biztos többsége a parlamentben, de ideológiai, elvi szinten, egymás „faragása” miatt a gyakorlatban egy nagyon szétzilált kabinet. Miután pedig a Demokrata Párt és az Öt Csillag Mozgalom egymás antagonistái, az eddig sem stabil szövetség az eddigieknél is törékenyebbé vált, hiszen azzal, hogy a baloldal „csak kicsi verést kapott”, amit igyekszik győzelemként eladni, míg az M5S nagy győzelemként próbál tálalni egy referendumeredményt, az ellentétek a végtelenségig fokozódnak – magyarázta Szomráky Béla, megjegyezve:

ugyan partnerek, de egyben rettenetes erős versenytársak is.

Népszavazás a törvényhozás csökkentéséről

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy a parlamenti képviselők számának csökkentéséről tartott sikeres népszavazás megerősítette a kezdeményező kormánykoalíciós Öt Csillag Mozgalmat, amely ugyanakkor a helyhatósági választás egyik vesztesének tekinthető. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense érdekességként jegyezte meg, miután lezajlottak a voksolások, és megjelentek az eredmények, valamennyi politikai erő elmondta magáról, hogy miért és hogyan győzött valójában.

Molnár Anna egyetértett, hogy a népszavazás eredményeként egy meglehetősen nagy arányú csökkentésről van szó, ugyanis az eddigi 945-ről 600 főre csökken az olasz törvényhozás, kétszázan a szenátusban, négyszázan pedig a képviselőházban fognak helyet foglalni. Ugyanakkor, mint fogalmazott, az erről szóló vita nem új keletű, miután

a politikából való kiábrándulás hosszú évtizedek óta jelen van Olaszországban, amit jól tükröz a közel 70 százalékos eredmény is.

Megjegyezte, a törvényhozás csökkentése a kezdetektől, már a 2018-as választások óta az Öt Csillagos Mozgalom egyik legfőbb politikai célkitűzése volt, ami mögé akkor a Liga is beállt, később pedig a Demokrata Párt is. Vagyis annak ellenére, hogy vélhetően a szívük mélyén a pártok nem értettek ezzel egyet, nem kezdett senki ellenkampányba, azonban igazából mellette sem kardoskodtak látványosan. Vagyis ezzel a népszavazással kapcsolatban nagyon kevés dolog hangzott el a politikai vitákban, de így is magas támogatottságot élvezett, jóval 50 százalékos részvétel mellett.

Tehát, a kezdeményező Öt Csillag Mozgalom számára mindenképp megerősítőleg hatott – ismételte meg Molnár Anna –, amellett, hogy magán a választásokon viszont veszített e párt a támogatottságából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×