eur:
393.46
usd:
367.9
bux:
65939.26
2024. április 23. kedd Béla
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j3) és Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója (j2) beszélget az intézetben tartott sajtótájékoztató előtt 2020. május 20-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kásler Miklós: fikció, hogy rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést

Az emberi erőforrások minisztere a járvány elleni védekezés sikeréről, az őt ért támadásokról és Trianonról is beszélt a Kossuth rádióban.

Kásler Miklós - aki a műsorban elmondta, hogy apai ágon erdélyi, székely származású, így a trianoni döntés családjukat is érintette - Trianont úgy látta, mint a szerencsétlen körülmények egybeesését. Sok oka volt, de "egyik sem volt elegendő ahhoz, hogy a Szent István-i birodalmat hét felé vágják és testidegen törzshöz csatolják az amputált végtagokat" - fogalmazott.

Arról is beszélt: a magyar történelemben voltak hasonló pillanatok, de a nemzet minden reménytelen helyzetből "fel tudott tápászkodni". Hozzátette: amit szétszaggatott a történelem, az a maga spontán módján összeállhat, ehhez szerinte egyetlenegy dolog kell, hogy minden a Kárpát-medencében élő nemzet felismerje a sorsközösséget. A miniszter kitért a koronavírus-járványra is, amely szerinte "markánsan megmutatta" nemcsak az egyes emberek jellemét vagy a pártok viszonyulásait, hanem a társadalom és a gazdaság működési rendjét, illetve

azt is, ami az egészségügyben korrigálandó, ami évtizedek alatt halmozódott fel, és nem sikerült a mai napig megoldani.

Az általános ellátások közé sorolta az alapellátást a megyei kórházakig. Elmondta, a népbetegségekkel, a keringési, a daganatos, a mozgásszervi megbetegedésekkel az országos intézetek mögötti hálózatok foglalkoznak. A járványügy részeként beszélt a két országos intézetről, a Szent László-kórház infektológiájáról és a légzőszervi betegségekkel foglalkozó Korányi-intézetről. Közölte, ezek mögé is ki kell építeni a regionális központokat, hálózatot, és át kell gondolni a finanszírozást is.

Kásler Miklós fikcióknak nevezte, hogy rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést. Hangsúlyozta: a daganatos betegek közül mindenkit el kellett látni a járvány első percétől kezdve. Az emlőrák szűrését, a mammográfiát lehet, hogy halasztották, de ennek nincs következménye - mondta. A miniszter kitért arra, hogy a panaszokat minden esetben azonnal kivizsgáltatta, még akkor is, ha indokolatlan volt. Jogorvoslatot lehet kérni a betegjogi képviselőnél, a főigazgatónál vagy az egészségügyért felelős minisztériumban, de idáig egyetlenegy bejelentés sem érkezett el - közölte. A népegészségügyi központba ismeretei szerint tizenhat panaszt tettek az elmúlt időszakban.

Kásler Miklós szerint tényeken alapulnak azok a kijelentések, miszerint Magyarország - bármilyen összevetésben - a járványban kiválóan vizsgázott. Ezt megerősítik a nemzetközi szakmai írások is.

Az ellenzék szerinte azért támadja, mert megvallottan hívő és magyar ember.

Úgy fogalmazott: lehet keríteni szakmai támadásokat, kétségbe vonni múltját, onkológiai tevékenységét vagy emberi kvalitásait. Hozzátette: huszonhat évig vezette az onkológiai intézetet, ott minden évben több mint hatszázezer ember fordult meg, aki a saját szemével láthatta és tapasztalhatta, hogyan folyik a munka. Ők pedig ennek a tapasztalatnak hisznek, nem az ellenzéknek - tette hozzá Kásler Miklós.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×