Infostart.hu
eur:
364.02
usd:
313.36
bux:
147805.57
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Nyitókép: Pixabay

Számos intézkedés segíti a hallgatókat

A nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése és a kamatmentes, új diákhitel mellett sok más intézkedés is segíti az egyetemistákat a rendkívüli helyzetben.

Megjelentek a Magyar Közlönyben a felsőoktatással kapcsolatos veszélyhelyzeti részletszabályozások, amelyek jelentősen megkönnyítik, hogy az egyetemek és főiskolák a rendkívüli járványhelyzetben is sikeresen levezényeljék a tanévet – hívja föl a figyelmet a Magyar Nemzet. Mint ismert, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter múlt kedden jelentette be, hogy a diplomaszerzés előtt álló fiatalok nyelvvizsga nélkül is átvehetnék diplomájukat, illetve hogy a kormány tárgyal egy ötszázezer forintos állami kamattámogatású diákhitel-lehetőségről. A részletekre azonban a múlt hét végéig várni kellett.

A kormányrendelet szerint lényegében a nemrég elindított nyelvtanulási hallgatói hitel helyét venné át a most beharangozott Diákhitel Plusz, előbbit ugyanis május 1-jével befagyasztják, és helyette hozzák létre a félmillió forintos szabad felhasználású konstrukciót, amelyet május 1. és december 31. között lehet igényelni. A már jól ismert, ugyancsak szabad felhasználású Diákhitel 1-et is jelentős változás érinti. A pontos részletekről itt írtunk.

A nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól azok a végzős hallgatók mentesülnek, akik már letették, vagy augusztus 31-ig teszik le a záróvizsgájukat. További könnyítés, hogy aki a nyelvvizsga egyik – írásbeli vagy szóbeli – felét már letette, de a járvány miatt nem tudta a vizsga mindkét elemét teljesíteni, annak a meglévő részről kiállítanak egy rész-bizonyítványt, aki pedig már befizette a vizsgadíjat, de mégsem tudta letenni a vizsgát, annak visszautalják a pénzét. A részvizsga többletpontot ér a felsőoktatási felvételin.

A vészhelyzet miatt engedélyt adott a kormány arra is, hogy az egyetemi testületek elektronikusan hozzanak döntéseket, és ebben a szemeszterben kivételesen eltérhetnek az intézmények a tanév hosszára vonatkozó központi szabályozástól.

Nincs aggódni valója a rossz tanulóknak

Jó hír a diákoknak, hogy a mostani szemeszter nem számít bele a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetéséről (halasztás) szóló rendelkezésekbe, és most kivételesen nem érvényes az átsorolási szabály sem, vagyis nem kerülnek át önköltséges finanszírozásra a rossz tanulók. Végzett ösztöndíjas hallgatók esetén a támogatásért cserébe vállalt munkaviszony-kötelezettség teljesítésére szabott határidő ugyancsak meghosszabbodik egy évvel azoknak, akiknek idén járna le. Azok pedig, akik nem teljesítették a hazai munkavállalást, hat hónapos halasztást kapnak a részletfizetés megkezdésére.

A felvételihez kapcsolódó gyakorlati, alkalmassági vizsgát, valamint a záróvizsgákat meg kell szervezni, ezek idejére a diákok beléphetnek az egyetemek területére, de a személyes érintkezést kerülni kell, egymástól legalább másfél méteres távolságot kell tartani. Hasonló szigorításokkal a diplomák átvétele céljából is be szabad menni az egyetemekre. A záróvizsgát ezúttal kevesebb tanár előtt kell letenni: kivételesen elég, ha a vizsgabizottság mindössze két tagból áll, akik közül elég, ha az egyikük visel professzori vagy docensi rangot.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nincs többé vármegye és főispán, döntött az Országgyűlés

Az Országgyűlés 134 igen, 52 nem szavazattal döntött arról a törvényjavaslatról, amelynek értelmében a vármegyék ismét megyék lesznek, visszaállítva közigazgatási és földrajzi jellegű nevüket, a főispánok pedig ismét kormánymegbízottként látják el feladatukat.
Így vészelték át a magyar cégek a kánikulát – itt vannak a Portfolio Hőkupola 2026 eredményei

Így vészelték át a magyar cégek a kánikulát – itt vannak a Portfolio Hőkupola 2026 eredményei

Az idei nyári hőhullámok sok cégnél már jóval többet jelentettek a magasabb villanyszámlánál. A Portfolio felmérésében részt vevő 345 hazai vállalkozás több mint kétharmada valamilyen működési hatást is érzékelt, minden negyedik pedig legalább 6 százalékos éves többletköltséggel számol. Közben közel felük úgy látja, hogy a további energiamegtakarítás már csak a működés érdemi korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nincs több lehetőség a fogyasztás csökkentésére. A legnagyobb kockázatot ugyanakkor továbbra is az energiaárak újbóli megugrásában látják, miközben egyre több cégnél a beruházás marad az egyetlen válasz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×