Miután az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) legújabb tudományos értékelésében arra a következtetésre jutott, hogy a biszfenol-A káros hatással van az immunrendszerre, az EB tavaly év végén elfogadta a BPA tiltását olyan anyagokban, amelyek élelmiszerrel érintkeznek – írja közleményében a Nébih.

A tilalom nem csak a BPA-ra, hanem a különböző biszfenol-származékokra is vonatkozik. Azaz ezeket nem szabad majd élelmiszerekkel és italokkal érintkező termékekben használni, illetve élelmiszerek előállítása, feldolgozása, szállítása és tárolása során használt berendezésekben sem.

A tiltás érinti a fémdobozok bevonatait, az újra felhasználható műanyag palackokat és különböző konyhai eszközöket is.

Az új előírás kapcsán átmeneti időszak lesz érvényben, hogy az ipar megfelelően alkalmazkodhasson, valamint az ellátásbiztonság se sérüljön. Többek között a többszöri használtra tervezett eszközök (például: étel- vagy italtároló edények, sütő-főző eszközök) 2026. július 20-ig kerülhetnek első alkalommal forgalomba. Az élelmiszeripari berendezésnek számító árucikkeket 2028. január 20-ig lesz lehetőségük forgalomba hozni első alkalommal a gyártóknak (például: cukrászati öntőformák, tömítések, szivattyúk). Míg például az olyan, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő egyszer használatos árucikkeket, mint a halászati tartós áruk, vagy a gyümölcsök és zöldségek tartósításának céljából készült termékek (konzervdoboz, lakkozott fedővel rendelkező befőttesüveg) 2028. január 28-ig forgalmazhatják - áll a közleményben.

A divany.hu azt írja, a BPA-kat leggyakrabban fémcsomagolások (élelmiszer- és italdobozok), tartós műanyagok (újrafelhasználható italospalackok) előállításához használják, így szinte minden konyhában nagy számban előfordulnak.

Az Európai Unió finanszírozta Horizon 2020 program során megállapították, hogy az emberek 92 százalékának vizeletében megtalálhatók a biszfenol-vegyületek. Az orvostudomány szerint a BPA endokrinromboló hatású, másrészt az immunrendszerre is rendkívül káros.